Kutatással igazolták: a gyermekeink kerülhetnek a koronavírus célkeresztjébe

A várakozás ezen modell figyelembe vételével azt diktálja, hogy a vírus a társadalomra gyakorolt nyomása egyre csökken majd, mivel gyerekeknél ritkán alakul ki súlyos állapot a megfertőződést követően. A modellben a betegség társadalomra gyakorolt hatását egy, tíz és húsz éves viszonylatban vizsgálták meg tizenegy, eltérő populációjú ország: Kína, Japán, Dél-Korea, Európa, Spanyolország, Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Egyesült Államok, Brazília és Dél-Afrika esetében. Rámutattak arra is, hogy a vírus r-számára nagy hatása van modellezéseik szerint a távolságtartásnak.

A demográfiai különbségek miatt a modell különböző országok esetében eltérő eredményeket jósol.

Dél-Afrikában - részben a fiatalabb népességszerkezetnek köszönhetően - alacsonyabb a halálozások száma, mint az elöregedő országokban, például Olaszországban. Az ilyen egyenlőtlenségeket nagy mértékben befolyásolja a demográfia - mondta Nils Stenseth, az Oslói Egyetem ökológia és evolúció professzora.

"A koronavírus-fertőzést követően egyértelműen kimutatható, hogy az életkorral egyre súlyosabb és halálosabb kimenetelű lehet a megbetegedés. Modellezésünk eredményei arra utalnak, hogy a fertőzés kockázata valószínűleg a fiatalabb gyermekek felé fog eltolódni, ahogy a felnőttek közössége immunissá válik akár a védőoltás, akár a vírusnak való kitettség révén"

- folytatta Ottar Bjornstad, a norvég-amerikai kutatócsapat másik tagja, akinek elmondása szerint ez a hangsúlyeltolódás az influenza és más koronavírusok esetében is megfigyelhető volt korábban.

A légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos feljegyzések a kutatók szerint azt mutatják, hogy a vírusos járványok idején a korcsoportos megbetegedési mintázatok nagymértékben eltérhetnek az endémiás járványoktól. Az 1889-1890-es, néha ázsiai vagy orosz influenza néven ismert világjárványt - amely egymillió emberrel, elsősorban hetven év feletti felnőttekkel végzett - a HCoV-OC43 vírus megjelenése okozhatta, amely ma már endémiás, enyhe, ismétlődő fertőzésű megfázásos vírus, leginkább 7-12 hónapos korú gyermekeket érint- árulták el. Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy ha a felnőttek körében az immunitás csökken és újabb megfertőződési láncolatok alakulnak ki,

A védőoltás erősebb védelmet nyújt, mint a vírusnak való kitettség,ezért mindenkit arra biztatunk, hogy a lehető leghamarabb oltassa be magát

- vélik a kutatók, akik kiemelték: modelljük abban az esetben helytálló, ha a korábbi fertőzések és oltások valóban enyhe szinten tartják az esetleges újrafertőződéseket. Ha a korábbi fertőzések a súlyos vagy halálos kimenetelt nem lesznek képesek megakadályozni, akkor marad a magas többlethalálozás addig, míg fejlettebb gyógyszeres megoldások nem állnak majd rendelkezésünkre.