Jöhet az élethosszig tartó oltakozás: úgy látszik, ez Magyarországon is elkerülhetetlen lesz

Az emberi élettartam és életminőség XX. században megfigyelhető, drasztikus javulásához a vakcináció jelentősen hozzájárult. Jelenleg 27 fertőző súlyos betegség ellen létezik védőoltás. Csak 2020-ban mintegy 900 klinikai vizsgálat indult fertőző betegségek hatékony megelőzésével és kezelésével kapcsolatban új megoldásokat keresve.

A vakcinák becslések szerint évente közel 3 millió ember életét mentik meg, miközben a világon évente 1,5 millió ember hal meg oltással egyébként megelőzhető betegségek következtében (WHO becslés). A védőoltások nem csupán az akut betegséget előzik meg, hanem csökkentik a fertőző betegség következtében kialakuló állapotromlás kockázatát is, mely a krónikus betegség rosszabbodását jelentheti. Emellett a védőoltások széles körű alkalmazása indirekt módon csökkentheti az antibiotikumok felhasználását, így hozzájárulhat az antibiotikum-rezisztencia csökkentéséhez is.

Idősödő társadalom – fokozott védelem szükséges

Magyarországon az életkorhoz kötött védőoltások rendszere példaértékű, hiszen világviszonylatban is kiemel-kedően magas, közel 100 százalékos a csecsemők és kisgyermekek 12 súlyos betegséget érintő átoltottsága. Az aktív felnőttek tekintetében azonban más a helyzet: a felnőtt társadalom döntő többsége sajnos nincsen oltva olyan betegségek ellen, amelyek ellen ma már hatékony

oltás áll rendelkezésre, miközben az idősödő társadalomban folyamatosan növekszik a veszélyeztetett korosztály aránya. Egy nemzeti élethosszig tartó oltási programmal ez azonban könnyen orvosolható lenne.

Dr. Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója szerint az élethosszig tartó immunizálás hozzájárulna ahhoz, hogy a magyar emberek egészségesebb, hosszabb és produktívabb életet éljenek. Ez nem csupán az egészségügyi rendszer fenntarthatóságát növelné már rövid távon is, hanem a világjárvány után újrainduló gazdaság tartós erősödését is segítené.

Ha növelnénk a teljes magyar lakosság átoltottságát, ez a védelem jelentősen csökkentené a védőoltásokkal elkerülhető súlyos betegségek, halálesetek számát. Ehhez azonban egy, a gyerekek sikeres oltási programjához hasonló élethosszig tartó immunizációs stratégia felállítása szükséges

– emelte ki az Immunizációs Világhét alkalmából Dr. Holchacker Péter. Az élethosszig tartó oltási programmal a költségeket tízszeresen meghaladó összeget takaríthat meg az egészségügyi rendszer, amellett, hogy a felnőttkori védőoltások:

• növelik a lakosság életminőségét és az egészségben eltöltött évek számát
• csökkentik az orvos-beteg találkozásokat, növelve ezzel az alapellátás hatékonyságát,
• csökkentik a kórházban- és táppénzes állományban töltött napok számát,
• csökkentik a tartós betegség kialakulásának esélyét,
• csökkentik a krónikus alapbetegségek súlyosbodásának kockázatát,
• bizonyos oltások által biztosított védettség csökkenti az antibiotikum rezisztenciát,
• csökkentik az egészségügyi kiadásokat,
• a beteget otthon ápoló családtagok nem esnek ki a munkából, valamint
• növelik a munkaképes lakosság termelő erejét és a nemzetgazdasági szinten jelentkező megtakarításokat.

Az élethosszig tartó oltási program alkalmazása azért is különösen fontos, mert az Európai Unióban 2025-re a népesség felének életkora 50 év fölé emelkedik, Magyarországon pedig a KSH előrejelzése szerint 2030-ra minden negyedik ember 65 évnél idősebb lesz. Az idősek csökkent védekezőképességük miatt fokozott kockázatnak vannak kitéve, esetükben gyakoribbak, súlyosabb lefolyásúak és magasabb halálozási aránnyal járnak a fertőzések.

Ezt felismerve nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy megelőzzük a betegségeket, és kezelni tudjuk a népesség elöregedésével járó szociális, egészségügyi és gazdasági kihívásokat. Az élethosszig tartó oltási program fő célja egyrészt, hogy bizonyos betegségek esetében a gyermekkorban alkalmazott védőoltások hatását fenntartsa, hisz az oltás hatására kialakuló védettség idővel csökkenhet; másrészt, hogy azoknak is biztosítsa a védettség lehetőségét egy védőoltással megelőzhető fertőző betegség ellen, akik koruknál fogva

még nem tudtak részesülni a vakcinációban, mivel még nem volt elérhető oltóanyag az adott betegség ellen. A 60 év feletti korosztály oltása (influenza, illetve pneumococcus okozta tüdőgyulladás elleni védőoltás) lehetővé teszi, hogy hosszabb ideig éljenek egészséges életet, megőrizzék aktív, önálló életvitelüket.

Egy idősödő társadalomban azzal kell számolnunk, hogy a krónikus betegek száma is folyamatosan emelkedik, és az idült betegségek növelik a fertőzésre való rizikót. A kezelésük miatt csökkent immunitású betegek ma már jobb életminőségben élhetnek közöttünk, de sérülékenységük miatt sokszor nem az alapbetegségük okán veszítjük el őket, hanem olyan fertőzés következtében, ami védőoltással megelőzhető lett volna

– emelte ki Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója.