Szabályosan könyörögnek az orvosok, hogy adjuk be ezt az oltást: nagyon ráfázhat, aki elmulasztja

Az influenza elleni oltás beadása után körülbelül két hétre van szükség ahhoz, hogy az immunrendszer kialakítsa a megfelelő védelmet – hívja fel a figyelmet Scott Braunstein, amerikai orvos a Parade cikkében.

Mint mondja, a szeptemberi és az októberi időszak a legalkalmasabb az oltás felvételére, hiszen a szervezet még azelőtt felkészülhet, hogy a vírus széles körben terjedni kezdene. Hozzáteszi, hogy a vakcina nyújtotta védelem idővel csökken – körülbelül három-négy hónapig a leghatékonyabb –, ezért rendkívül fontos a jó időzítés.

A cikkben megszólaló szakértő emellett néhány tévhitet is eloszlatott. Az influenza elleni oltás nem okoz megbetegedést, és nem véd a téli időszakban terjedő egyéb vírusok – például a gyomor- és bélrendszeri fertőzések vagy a közönséges nátha – ellen. A vakcináció célja az, hogy az immunrendszer megtanulja felismerni a kórokozót és ellenanyagot termeljen, így a beoltott személy vagy egyáltalán nem betegszik meg, vagy jóval enyhébb tünetekkel esik át a fertőzésen.

Az október végi határidő ugyanakkor nem kőbe vésett dátum: a későbbi oltás is jobb, mintha egyáltalán nem oltatnánk be magunkat, hiszen az influenzavírus akár tavaszig is terjedhet. A vakcina a legtöbb gyógyszertárban és háziorvosi rendelőben elérhető.

Bizonyos kockázati csoportok számára érdemes eltérő ütemezéssel tervezni. David Cutler, a Providence Saint John's Health Center háziorvosa az amerikai járványügyi hatóság (CDC) ajánlásai alapján elmondta, hogy a 65 év felettiek lehetőleg kerüljék a július-augusztusi oltást, és számukra a magas dózisú vagy adjuváns tartalmú vakcinák javasoltak. A 6 hónapos és 8 éves kor közötti gyermekeknek, akik először kapnak védőoltást, két adagra van szükségük legalább négy hét különbséggel, így náluk az első dózist célszerű minél korábban beadatni.

A várandósok esetében a harmadik trimeszterben lévőknek a korábbi oltás is indokolt lehet, mivel az anya védettsége az újszülöttet is védi élete első hónapjaiban. Az egészségügyi dolgozóknak, a pedagógusoknak és a krónikus betegséggel – például cukorbetegséggel, asztmával, illetve szív- vagy vesebetegséggel – élőknek szintén a szeptember-októberi időszak javasolt.

A védőoltáson túl egyéb módon is érdemes felkészülni a járványszezonra. Az orvosok azt tanácsolják, hogy tartsunk otthon lázmérőt, kézfertőtlenítőt, láz- és fájdalomcsillapító készítményeket, valamint elektrolitpótló folyadékot. A rendszeres kézmosás, a gyakran érintett felületek fertőtlenítése és a megfelelő szellőztetés – akár HEPA-szűrős légtisztító berendezéssel – szintén csökkenti a fertőzés kockázatát. Ha pedig valaki megbetegszik a háztartásban, célszerű őt elkülöníteni, és gyorsteszttel mielőbb meggyőződni a fertőzés jellegéről, hogy a család többi tagja időben megtehesse a szükséges óvintézkedéseket.