Rengetegen dolgoznak most is betegen: erre kényszerítik őket a körülmények

A KSH adatai szerint tavaly decemberben kiugróan sokan voltak táppénzen, az év egészét tekintve viszont alig lehet észrevenni, hogy már 641 ezer magyar fertőződött meg az utóbbi 12 hónapban koronavírussal, közülük 329 ezren 2020-ban - írja a G7. A táppénzt folyósító Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján azt lehetett látni, hogy a táppénzre kifizetett összeg 2020-ban 156 milliárd forint volt, ami 18 százalékkal magasabb a 2019-es 139 milliárdnál. Mivel időközben a KSH kimutatása szerint 9,7 százalékkal növekedett a bruttó átlagkereset,

Ez arra utal, hogy az őszi koronavírus-hullám során kevesebben voltak táppénzen, mint az a járványstatisztikák alapján várható lett volna. Ennek jelentős szerepe lehetett abban, hogy gyorsan terjedt a vírus, hiszen a fertőzések jelentős része, harmada-negyede köthető a munkahelyekhez a különböző felmérések szerint.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg dolgozó mondhat le fizetése egy részéről a harmadik hullámban: erre készülj

A táppénz igénylések száma jelentősen nőtt, ennek háttérében állhatnak a koronavírus okozta megbetegedések, az elrendelt karantén, vagy akár az év végi kimerültség is.

Fontos kiemelni, hogy a táppénz nem rögtön az első betegen, munka nélkül töltött nap után jár. A betegség első 15 napja esetén betegszabadság jár, ilyenkor a munkáltató fizeti a munkavállalók fizetésének 70 százalékát. A táppénzt ezután az állami társadalombiztosítás fizeti, ez a fizetés 60 százaléka legalább kétéves szolgálati idő után, előtte 50 százalék - de az idei évben nem haladhatja meg a napi 10 733 forintot.

Ez nemcsak a pozitív teszt miatt karanténba kényszerülőkre igaz, hanem azokra is, akik kontaktszemélynek minősülnek, és ezért kerültek megfigyelésre karanténba. Ez nem éppen előnyös helyzet, hiszen jelentős fizetéskiesést jelenthetett egy 10-14 napos karantén (ennek ideje változott tavaly év közben). Emellett az elbocsátástól való félelem is szerepet játszhatott a döntésben, amikor valaki azt mérlegelte, hogy enyhe tünetekkel bemenjen-e dolgozni.

Minden második fertőzöttnek ki kellett volna esnie a munkából

Egy a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértői által tavaly decemberben tartott előadásból az derült ki, hogy addig az igazolt fertőzöttek 80,6 százaléka volt a 15-64 éves korosztály tagja. A KSH adatai szerint a 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája 67 százalék volt tavaly. Ebből elméleti maximumként az adódik, hogy a fertőzöttek legfeljebb 54 százaléka dolgozhatott. Tavaly az első kilenc hónapban 26 461 esetben diagnosztizálták a koronavírust, közülük 14,3 ezren lehetettek munkavállalók. A karantén időszaka szeptember 18-ig 14 nap volt, ez követően 10 nap. Ebből kiszámítható, hogy körülbelül 138 ezer munkanapon kellett karanténban lenniük.

Az Ipsos mérései szerint 2020 első három negyedévében a munkavállalók körülbelül 40 százaléka dolgozhatott otthonról, ha köztük is hasonló arányban voltak fertőzöttek, de tudtak otthonról tovább dolgozni karantén, betegség esetén, akkor ezt figyelembe véve körülbelül 82 ezer táppénzes munkanapról beszélhetünk.

Hatósági házi karanténban azonban ennél is többen, több mint 400 ezren voltak. 2020-ban közel ötmillió napot töltöttek a magyarok házi karanténban. Ebből a fenti logika - munkavállalók aránya, home office arány - alapján adódik, hogy legalább 1,8 millió táppénzes nap lehetett 2020-ban. Mindezt a KSH által közzétett havi táppénzes napok számával összehasonlítva az látható, hogy novemberben és decemberben csak a karaténban töltött napok miatt jóval több táppénznapot kellett volna kivenni a munkavállalóknak, mint amennyi a valóságban megtörtént.

Az Eurostat a KSH és a NEAK adatainál sokkal részletesebb módon összegzi a munkából kieső dolgozókkal kapcsolatos információkat: a koronavírus-járványra tekintettel immár nemcsak negyedéves, de heti megosztásban is gyűjti, mennyi napot töltöttek a munkától távol az alkalmazottak. Ebben a szabadság, a betegszabadság és a táppénz is benne van, illetve az is, ha ideiglenes leáll egy vállalat. Jól láthatóan korábban is spártaiak voltak a magyar munkavállalók körülményei, hiszen ők csupán a munkanapok 4 százalékát töltötték nem munkával, míg az uniós átlag 10 százalék.

Az EU tagállamaiban a járványt megelőző öt évhez képest tavaly az első kilenc hónapban évesítve 35 százalékkal nőtt a távollét. A növekedés ugyan a magyar adatokon is látszik, ezzel együtt a románok után továbbra is a magyar dolgozók töltötték a legkevesebb időt távol a munkahelyüktől.

A szétválás sokkal erősebb tágabb régiónk posztkommunista részében, Magyarországon, Romániában, Csehországban és Szlovákiában is, mint Ausztriában és Olaszországban. Ebben szerepet játszhat a munkavállalók nagyobb kiszolgáltatottsága, illetve a túlságosan korlátozó szociális rendszer, és nem csak Magyarországon. Lantos Gabriella egészségügyi szakértő szerint például Szlovákia azért nem tudta igazán kihasználni a tömeges teszteléssel elért eredményeket a járvány visszaszorításában, mert csak idén március 1-jén hoztak egy olyan rendeletet, hogy ha valaki karanténba kényszerül, akkor pénzt kap, hogy otthon maradjon. Ennek hiányában viszont sokan nem engedhették meg maguknak ezt a luxust.

Magyarországon ez annyi különbséggel érvényesülhetett, hogy itt sokkal több fertőzöttet nem talált meg az egészségügyi rendszer. (Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora decemberben azt mondta, hogy már kétmillióan fertőződhettek meg, ami a hivatalos fertőzésszám több mint ötszöröse.) Ha pedig valaki enyhe tünetekkel nem teszteltette le magát, akkor sem a fertőzött, sem a táppénz-statisztikába nem kerül be. Pedig a járvány megállításában fontos szerepe lenne, hogy aki tüneteket észlel, forduljon orvoshoz, és ne menjen közösségbe, dolgozni pedig végképp ne.