29 °C Budapest
Rengeteg dolgozó mondhat le fizetése egy részéről a harmadik hullámban: erre készülj

Rengeteg dolgozó mondhat le fizetése egy részéről a harmadik hullámban: erre készülj

2021. március 2. 14:01

A járvány kezdete óta nő táppénzen lévők száma az eddigi évekhez viszonyítva, ez viszont nem pusztán annyit jelent, hogy a koronavírus-fertőzés miatt többen esnek ki a munkából. A karantén alatt sokan kényszerültek betegszabadságra menni, és bizonyára több szülőnek kellett otthon maradnia a beteg gyermekével is. Azokat pedig, akik az iskolabezárások miatt, vagy a kényszerleállás okán a munkában elhasználták az összes szabadságukat az év első felében, év végére a kimerültség is ledönthette a lábukról. Decemberben ugyanis 42 százalékkal többen voltak táppénzen, mint egy évvel korábban, az emelkedés pedig már ősszel megkezdődött.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb táppénz adatai szerint rendkívül megnőtt év végére 2020-ban a táppénzen lévők száma. A járvány első hullámában is lehetett kiúgró adatokat megfigyelni 1-1 hónapban, viszont korántsem volt akkora kilengés, mint múlt év végén. Az utolsó negyedév három hónapját nézve átlagosan 21 százalékkal emelkedett a táppénzen lévők száma. Ha pedig csak a decemberi hónapot nézzük: 42 százalékkal nőtt az arányuk.

A grafikonról leolvasható, hogy március-április-május hónapokban a 2020-as átlagos értékek magasabbak összességében, mint a 2019-es, vagy 2018-as adatok. Viszont az is látható, hogy egyes hónapokban adódnak kiugró értékek, mint 2019 májusa, vagy 2018 júniusa, amikor valami okból sokkal többen betegek, és emiatt kiesnek a munkából. Ez lehet egy elhúzódó influenza-járvány hatása például. A 2020-as év tavaszi kiugró értékeiből látható a járvány hatása a táppénzes adatokban, mégsem olyan drasztikus. Viszont az év utolsó negyedévében már teljesen egyértelmű, hogy abnormálisan megugrott a táppénzen lévők száma.

Októberben még nem is látszott annyira, hogy sokan kényszerülnek betegszabadságra, viszont a novemberi, majd decemberi értékek már nagy kiugrást mutatnak. Ez szinte hajszálra megegyezik a járvány második hullámának felfutásával: október végén kezdődött, és rányomta a bélyegét az év végére.

Viszont nem csak azok a dolgozók kényszerülhettek táppénzre menni, akik valóban betegek voltak. Ha a munkavállaló fertőzött személlyel való érintkezés miatt került karanténba, akkor ennek tartama alatt keresőképtelen volt és részére társadalombiztosítási táppénz járt, (de munkajogi szabályok szerinti betegszabadság nem). Így a karantén alatt (két hét, vagy később 10 nap) sokan választhatták a szabadságolás helyett a táppénzt is, hogy ne kelljen fizetetlen szabadságra menniük.

Kimerülten, betegen dolgozták végig a magyarok az évet?

A hivatalos táppénz adatoknak (látszólag) ellentmondó kutatás eredményeit publikálták még decemberben: eszerint 20 százalékkal csökkent a kivett betegszabadságok száma a koronavírus-járvány alatt, amelyben a távmunka komoly szerepet játszott. A beteg gyerekek miatt távol maradók aránya tavasszal és nyár elején majdnem háromnegyedével csökkent a kutatás szerint, amely 40 vállalat mintegy 15 ezer magyarországi munkavállalójának 2020 március és szeptember közötti adatait hasonlította össze kutatásában az egy évvel korábbiakkal.

A teljes vizsgált időszakban összesen 18 százalékkal csökkent a betegség miatti távollétek száma, amiből a gyermekek betegsége miatti táppénz csökkenés 43 százalék, saját jogú betegség esetén pedig 17 százalék. Egyértelműen megfigyelhető, hogy azon munkavállalók esetében, ahol a többség számára van lehetőség az otthoni munkavégzésre (többségben irodai munkát végző dolgozókat foglalkoztató cégek), a távollétek aránya jelentősen csökkent.

Ez viszont nem jelenti, hogy nem is voltak betegek a munkavállalók.

A kutatás adatai azért mondanak csak látszólagosan ellent a KSH statisztikáinak, mert lehet hogy nagyobb vállalatok esetén, ahol a távmunka könyebben megoldható, mint pl. fizikai dolgozók esetében, kevesebben mentek táppénzre. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a home officeban nem dolgoztak a munkavállalók betegen, vagy vigyáztak beteg gyerekükre. Nagyon is valószínű, hogy emiatt esetleg kevesebben igényeltek táppénzt, ez viszont nem segítette a gyógyulásukat, és a munkahelyi teljesítményük sem volt 100%-os.

A másik magyarázat, hogy home officeban - és nyilvánvalóan a járvány elleni védekezés érdekében hozott intézkedéseket betartva - sokkal kevésbé vannak kitéve a dolgozók a betegségeknek. A tavalyi influenzajárvány például sokkal enyhébb volt, mint 2019-ben - idén pedig lehet, hogy egyáltalán nem is lesz járvány, elnézve az influenzafigyelő szolgálat által közölt adatokat.

Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy rengeteg dolgozó volt kényelen szabadságokat kivenni a karantén miatt, vagy az iskolabezárások, munkahelyi kényszerleállások miatt. Rengeteg munkavállaló úgy volt kénytelen nekivágni az év második felének, hogy semennyi szabadsága nem maradt. Ez is összefüggésben lehet a táppénzes adatok év végi emelkedésével.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Vitális kimerülés

Az csak egy dolog, hogy elfogytak a szabadságok, a másik oldala a történetnek a világjárvány okozta szorongás, stressz. Ez pedig olyan helyzetet eredményezett, hogy rengeteg magyar dolgozó vitálisan kimerülten végezte a munkáját. Ha ez az állapot sokáig fennáll, akkor szakértők szerint tartós munkaképtelenség is lehet belőle. Hogy a munkavállaló ki tudjon kapcsolódni, nem segíti az sem, hogy rengeteg vállalanál a folyamatos készenlét, elérhetőség, kiszámíthatalan túlórák vállalása alapelvárás. A vállalati kultúra része az, hogy a dolgozó sosem tud teljesen elszakadni a munkáját, amely rengeteg stresszt, hosszabb távon kiégést, és ebből adódó lecsökkent teljesítményt, egészségügyi problémákat, anyagi károkat okoz.

A vitális kimerülés, folyamatos stressz nem csak egészségkárósító hatású (elhízás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri és rákos megbetegedés, depresszió, stb.), hanem azt eredményezi, hogy a dolgozó motiválatlan lesz, kiég, csökken a teljesítménye, és nőhet a munkahelyi balesetek, foglalkozási megbetegedések száma is. Nem ördögtől való feltételezés tehát, hogy a magyar dolgozók jelentős része azért kényszerült táppénzre menni november és december folyamán, mert a szabadságait nem tudta felhasználni, így pihenni sem tudott, vitálisan kimerült - ami védtelenebbé is tette a kórokozókkal szemben.

Felkészülten várják a harmadik hullámot

A múlt év tapasztalataiból kiindulva, már sokkal kevésbé valószínű, hogy ismét olyan helyzetbe kerüljön rengeteg dolgozó, hogy minden szabadságát elhasználja még a nyár előtt, vagy betegen dolgozzon otthonról, vagy egyalátalán kitegye magát a fertőzéseknek, év végére teljesen kimerüljön vitálisan. Ami sokkal valószínűbb, hogy a munkavállalók tanultak a múlt évi esetből, és a harmadik hullám, legyen akármilyen súlyos - a jóslatok szerint rosszabb is lehet az elsőnél és másodiknál - és már rutinosabbak lesznek.

Tudják, hogy a karantén alatt igényelhetnek táppénzt, ahogy azt is, hogy hogyan védhetik ki leginkább, hogy megkapják a vírust. Tapasztalták, hogy jó ötletnek tűnhet, de nem éri meg betegen dolgozni home office-ból, és hogy a szülők hogyan tudják megosztani egy esetleges iskolabezárás során a gyerekek felügyeletét, hogy ne menjen rá minden szabadságuk. A sok tapasztalat viszont még nem elég: nem árthat már most felkészülni arra, ami a harmadik hullámban történhet.

Különbség van a betegszabadság és a táppénz között

A betegszabadság és a táppénz elválasztása nagyon egyszerű: a keresőképtelenség évi első 15 napjában betegszabadság jár (év közben kezdődő munkaviszony esetén arányosan jár a betegszabadság is), ezt meghaladóan pedig a beteg munkavállaló a betegség okától függően táppénzre lesz jogosult - ezt az ellátást maximum egy éven keresztül kaphatja. Mind a betegszabadság, mind a táppénz igénylését orvosi igazolással kell alátámasztanunk.

A 15 munkanapnyi betegszabadságot a munkáltató fizeti, összege a normál fizetett szabadság 70 százaléka. Amikor a betegszabadság elfogy, onnantól táppénzt igényelhet a munkavállalónak. (Magyarországon 9 különböző táppénz kódot különböztetünk meg, amelyek különböző szituációkat foglalnak magukban: nem minden táppénzes szituációt előz meg betegszabadság, más és más a szimpla betegség, a veszélyeztetett terhesség vagy az üzemi baleset esete is.) A táppénz egy bérjellegű, nem önálló tevékenységből származó jövedelem, mértéke is alacsonyabb, mint a betegszabadságé. Összege a napi átlagkereset 50-60 százaléka.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 24. csütörtök
Iván
25. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?