Jön a szigorítás? Repülők, tuningautók, gyorsulási versenyek miatt lépne az Európai Unió

Az Európai Uniónak határozottabban kellene fellépnie a zajszennyezés ellen. Erre figyelmeztettek a helyi és regionális vezetők a Régiók Európai Bizottságának (CoR) májusi plenáris ülésén, akik most megpróbálják sürgetni az Európai Bizottságot, hogy a zajszennyezést kiemelt közegészségügyi és környezetvédelmi problémaként kezelje, amely ráadásul a termelékenységre és az EU versenyképességére is negatív hatással van.

Alvászavarokat okozhat, korai halálozáshoz vezethet

A testület ambiciózusabb uniós zajcsökkentési követelményeket vezetne be, és a zajterhelési határértékeket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jóval szigorúbb ajánlásaihoz igazítaná, ami a jelenleginél alacsonyabb megengedett zajszinteket és szigorúbb zajvédelmi szabályozást irányoz elő.

A WHO ajánlásai a jelenlegi uniós küszöbértékeknél tehát jóval szigorúbbak. A közlekedési zaj esetében például az Egészségügyi Világszervezet azt javasolja, hogy:

• a közúti közlekedés átlagos zajterhelése ne haladja meg az 53 decibelt,
• éjszaka pedig a 45 decibelt.

Hogy miért? Mert a probléma jóval túlmutat a bosszúságon. A tartós zajterhelés bizonyítottan növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, alvászavarokat, mentális problémákat és koncentrációs nehézségeket okozhat, miközben az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint évente mintegy 95,6 milliárd eurós veszteséget jelent Európának a termelékenység csökkenése és a zaj okozta betegségek miatt. Az uniós zajterhelésről szóló vélemény azt is megerősíti, hogy az éjszakai zaj miatti alvászavarok és a tartós zajterhelés súlyos egészségügyi következményekkel járhatnak, többek között korai halálozáshoz és az egészségben eltöltött életévek csökkenéséhez vezethetnek. A zajszennyezés ezért épp őgy környezeti, mint társadalmi, gazdasági és egészségügyi probléma.

A zajszennyezés Európa egyik leginkább elhanyagolt közegészségügyi és környezetvédelmi problémája. Károsítja az emberek egészségét, mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket és rombolja a természetet, miközben az előrelépés megrekedt. Az uniónak ezért most minden eddiginél határozottabban kell fellépnie: felül kell vizsgálni a környezeti zajról szóló irányelvet, egyértelmű uniós célokat kell meghatározni, és a WHO ajánlásaihoz kell igazítani a határértékeket. A jelenlegi zajtérképezési és cselekvési tervezési rendszer kevés valódi eredményt hozott a lakókörnyezet zajterhelésének csökkentésében. A zajszennyezés ráadásul aránytalanul erősen érinti a városi lakosságot

– magyarázta Marieke Schouten, a vélemény előterjesztője a májusi plenáris ülésen, amire a Pénzcentrum is meghívást kapott.

A most bemutatott javaslatok célja, hogy az EU Nulla Szennyezés Cselekvési Tervjében (Zero Pollution Action Plan) kitűzött célt teljesítsék, és 2030-ra 30 százalékkal csökkentsék a közlekedési zaj által tartósan érintett emberek számát. A Régiók Európai Bizottsága az ülésen bírálta azt is, hogy nincsenek egyértelmű és kikényszeríthető uniós célértékek, miközben a helyi és regionális önkormányzatok kevés támogatást kapnak az Európai Uniótól a hatékonyabb zajvédelmi intézkedések bevezetéséhez.

Repülőgépek, katonai tevékenység, illegális versenyek

A javaslatok között szerepel az éjszakai repülőjáratok számának csökkentése, a halkabb gumiabroncsokra vonatkozó szabályozás szigorítása, zajkamerák és szenzorok fejlesztésének összehangolása, valamint a járművek szándékos zajnövelő átalakításainak visszaszorítása. Ezek a problémák Magyarországon sem ismeretlenek, hiszen a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környékén élők évek óta panaszkodnak az éjszakai légi forgalom miatt, miközben a városokban rendszeresen visszatérő konfliktusforrást jelent a tuningolt kipufogóval közlekedő autók és motorok hangja, illetve az illegális gyorsulási versenyek zaja. A forgalmas budapesti körutak, a Hungária körgyűrű vagy éppen az autópályák bevezető szakaszai mentén élők számára a közlekedési zaj mára a mindennapok részévé vált, különösen a nyári időszakban, amikor az éjszakai szellőztetés miatt sokan kénytelenek nyitott ablak mellett aludni.

A véleménytervezet kitért egy kevésbé tárgyalt, de több európai országban érzékeny témára, a katonai tevékenységek zajterhelésére. A dokumentum szerint

a határ menti és vidéki térségekben zajló hadgyakorlatok és kiképzések időszakosan jelentős zajhatással járnak, ezért a szakértők fontosnak tartanák a helyi közösségek jobb tájékoztatását és a zajterhelés mérséklését.

Igen, ez magyar szempontból sem mellékes kérdés, hiszen több hazai településen visszatérő lakossági panaszok kapcsolódnak a katonai repülésekhez vagy gyakorlatokhoz.

A probléma ráadásul gyakran együtt jár más környezeti terheléssel. A forgalmas utak, vasútvonalak vagy repülőterek közelében élők egyszerre vannak kitéve magas zajszintnek és rosszabb levegőminőségnek. A véleménytervezet alapján ebben a tekintetben leginkább a gyermekek, az idősek, valamint a társadalmilag sérülékenyebb közösségek az érintettek.

Megoldások, alternatívák, módszerek

Úgy tűnik, az Európai Unió jelenlegi zajszabályozása sok esetben már elavult, így valójában alábecsülhetik azok számát, akik egészségkárosító zajterhelésnek vannak kitéve. A zajszennyezés visszaszorításához emiatt nem egyetlen látványos intézkedésre, hanem összetett, több szinten működő megoldásokra lenne szükség.

És a megoldás? A szakértők többek között alacsonyabb sebességhatárok bevezetését, csendesebb útburkolatok alkalmazását, zöld zajvédelmi övezetek kialakítását és az aktív közlekedési formák, például a kerékpározás és a gyaloglás, támogatását sürgetik.

Emellett fontos szerepet szánnak az úgynevezett „csendes zónák” kijelölésének a városokban és azok környékén, különösen iskolák, kórházak és idősotthonok közelében.

Ott vannak azonban még a technológiai megoldások, mint lehetséges alternatívák. Ilyenek lehetnek többek között a zajkamerák, az intelligens szenzorhálózatok vagy az új zajtérképezési rendszerek, amelyek pontosabban mérhetnék a lakosságot érő zajterhelést. Az unió emellett nagyobb támogatást adna a csendesebb gumiabroncsok, halkabb gépek és energiahatékony, de kevésbé zajos hőszivattyúk fejlesztésére. Ez utóbbi Magyarországon egyre aktuálisabb kérdéssé válik, hiszen a lakossági hőszivattyúk és klímaberendezések gyors terjedésével párhuzamosan egyre több társasházi és kertvárosi konfliktus kapcsolódik a kültéri egységek zajához.

A vélemény hangsúlyozza, hogy bár a zajszennyezés kezelésében kulcsszerep jut a helyi és regionális önkormányzatoknak – például a várostervezés, a lakhatás, a közlekedés vagy a közterületek kezelése terén –, a problémát minden kormányzati szinten kezelni kell.

Biodiverzitás, élővilág, érzékeny térségek

A környezeti zajról szóló irányelv felülvizsgálata nagyobb hangsúlyt fektetne a biodiverzitás védelmére. A javaslat rendszeres monitorozást és konkrét intézkedéseket írna elő a zajszennyezés élővilágra gyakorolt hatásainak mérséklésére, különösen az ökológiailag érzékeny térségekben. Tény, hogy jelenleg a Natura 2000 területek nem kevesebb, mint 29 százalékát érinti káros közlekedési zaj, amely megzavarja a vadon élő állatok viselkedését, szaporodását és az ökoszisztémák működését.

Magyarországon mindez különösen időszerű, hiszen az ország területének közel egynegyede Natura 2000 védelem alatt áll. Több érzékeny hazai térséget közvetlenül érintenek nagy forgalmú közlekedési útvonalak, például autópályák, vasúti folyosók vagy intenzív turisztikai terhelésű területek haladnak természetvédelmi szempontból kiemelten fontos élőhelyek közelében. Ilyen konfliktusok rendszeresen felmerülnek többek között a Balaton térségében, a Fertő-tó környékén vagy a Duna menti élőhelyek esetében, ahol a közlekedési és turisztikai zaj egyszerre jelenthet terhelést a madárvilágra és más, érzékeny fajokra.

Ne feledjük azt sem, hogy a jelenlegi szabályozás egyik legnagyobb hiányossága, hogy a szárazföldi biodiverzitás zajterhelésének nyomon követése még mindig hiányos Európában.

Emiatt az EU a jövőben nagyobb hangsúlyt helyezne a zajmonitorozásra, a természetközeli „csendes zónák” kijelölésére, valamint olyan támogatási programokra, amelyek segíthetik a tagállamokat az élőhelyek zajvédelmében. A tervek között szerepel az is, hogy az olyan uniós programok, mint a LIFE, a Horizont Európa vagy az Interreg, célzottabban támogassák a zajszennyezés természetvédelmi hatásainak kutatását és csökkentését.