Idén az influenzaszezon elmarad, cserébe az eddiginél súlyosabb járványok jöhetnek a jövőben

A magyar kormány is annak megelőzése érdekében tette tavaly ősszel ingyenessé az influenza elleni védőoltást, hogy a két járványos megbetegedés egyszerre fertőzhessen. Az 1,4 millió beoltott lakos azonban hiába duplája egy világjárvány nélküli szokásos év számának, a lakossági átoltottság még így sem éri el azt a szintet, hogy az influenza ilyen mértékű visszaszorulását megmagyarázza - írja a G7.

Tavaly sem Ausztráliában, sem Új-Zélandon, de még a latin-amerikai és afrikai térségben sem volt influenzaszezon, és ez azért adhatott bizakodásra okot az északi félteke lakóinak, mert az influenza alapvetően a két félteke között oda-vissza utazva terjed. A szezon mindig ott alakul ki, ahol éppen hidegebb az időjárás, és a féltekék között folyamatosan mutálódva utazik minden évben, többnyire a repülővel utazó emberek százezreinek szervezetében. Így érthető, hogy

A korábbi influenzaszezonokban legkésőbb mindig az új naptári év negyedik hetére kialakult az influenzajárvány Magyarországon. Most azonban a negyedik hétig az influenzaszerű megbetegedésekkel az orvosnál jelentkezők aránya százezer lakosra vetítve még mindig kevesebb mint a harmada volt annak a szintnek, ami ahhoz szükséges, hogy hivatalosan is influenzajárványt hirdessenek (és valószínű, hogy még ők sem mind influenzások, hiszen a koronavírusnak is hasonló tünetei lehetnek).

Ugyanez a jelenség látszik az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) Európára vonatkozó adatain. A központ január végi jelentése szerint az év negyedik hetéig általában az egész kontinensen beindul a szezon, eddig ugyanakkor az ECDC-nek jelentő 38 ország közül mindössze kettőben, Szlovákiában és Azerbajdzsánban volt alacsony szintű a vírus előfordulása, és egyedül Georgiában volt magas, a többi ország elhanyagolhatóan alacsony, vagy egyáltalán nem is mérhető terjedésről számolt be.

A szakértők szerint az utazási tilalmak mellett a koronavírus-járvány miatt világszerte meghozott korlátozó és elővigyázatossági intézkedések, mint például a maszkviselés, a zárt közösségi terekben való tartózkodás részleges korlátozása, az éjszakai kijárási korlátozás is hozzájárult az influenza visszaszorításához. Ezek ráadásul az influenza esetében még hatásosabban is szoríthatják vissza a terjedést, mivel annak terjedőképessége jóval gyengébb a koronavírusénál - amely ellen védekezünk most már lassan egy éve.

Ráadásul miközben a koronavírus (világjárványos formája) az immunrendszernek egy teljesen új fajta fertőzés, az influenzáról a népesség jóval nagyobb részének van valamilyen tapasztalata, korábbi megfertőződés vagy oltás maradványaként. Ez felkészültebb immunrendszert, kisebb fertőződési esélyt eredményez, fertőzés esetén pedig kisebb eséllyel jelent súlyosabb tüneteket. Mindez rövid távon jó hír, hosszabb távon viszont nem biztos. A szakértők szerint ugyanis az influenzaszezon elmaradásának több hátránya is lehet, és ezek komolyabb járványt vetítenek előre a következő szezonra. A minden évben lezajló járvány egyik előnye ugyanis épp az, hogy a népesség egy részében valamilyen szintű immunitás alakul ki. Ez most a járvánnyal együtt elmarad.

De nem csak ez növelheti jövőre a komolyabb járvány esélyét. Mivel az influenza viszonylag gyorsan mutálódik, a védőoltásokat minden szezon előtt az előző évi, illetve a másik félteke mintavételei alapján igazítják hozzá az éppen aktuálisan terjedő variánsokhoz. A virológusok és a vakcinagyártók emiatt tartanak tőle, hogy megfelelő mennyiségű rendelkezésre álló adat hiányában a jövő évi vakcina fejlesztésénél jóval nehezebb dolguk lesz, mint az előző években.