Hallgat az NNK: továbbra sem tudni, elindult-e már az influenzajárvány itthon

Mint arról bő 2 héttel ezelőtt beszámoltunk, egyelőre teljes a sötétség influenza-ügyben Magyarországon. Hagyományosan ugyanis a 40. héttől közlik Magyarországon az influenzás eseteket, azonban az influenza figyelőszolgálat tájékoztatási felületén a mai napig - az év 44. hete van (!) - nincs információ a megbetegedésekről. Annak ellenére sem, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ korábban arról tájékoztatta a Pénzcentrumot, hogy:

Nos, bár már benne vagyunk novemberben, egyelőre se híre se hamva az ígért adatoknak az NNK hivatalos weboldalán. És, hogy ez miért probléma? Csak azért, mert a járványügyi helyzet fokozódásával nagyon fontos beszélni a szezonális légúti influenzás megbetegedések és a jelenlegi koronavírus-járvány kapcsolatáról - erre egyébként Dr. Kemenesi Gábor és Prof. Dr. Jakab Ferenc virológusok hívták fel a figyelmet az mta.hu-n megjelent összefoglalójukban.

Természetesen ismét kerestük az NNK-t, hogy megtudjuk, miért nem publikálták még az adatokat, és mikor várható a közzététel. Emellett az influenzajárvány és a koronavírus-járvány összefüggései kapcsán megkerestük az operatív törzset is. Amint válaszokat kapunk, cikkünket frissítjük.

Koronavírus vs. influenza

A WHO és a világ vezető szakmai szervezeteinek ajánlása szerint is minden eddiginél fontosabb az influenza elleni oltás beadatása a jelenlegi helyzetben. Bár ez nem hatásos a koronavírus ellen, a kevesebb influenzás eset jelentősen csökkentheti az egészségügyi ellátás terhelését. Továbbra is nagyon fontos a járványügyi intézkedések betartása: a maszkviselés, távolságtartás és rendszeres, szabályos, alapos kézmosás és kézfertőtlenítés, ezek mindkét kórokozó ellen bizonyítottan hatásosak a megelőzésben - hívja fel a figyelmet Dr. Kemenesi Gábor és Prof. Dr. Jakab Ferenc az mta.hu számára írt összefoglalóban.

Meglátásuk szerint a járványügyi helyzet fokozódásával nagyon fontos beszélni a szezonális légúti influenzás megbetegedések és a jelenlegi járvány kapcsolatáról. Az influenzamegbetegedések tünetei nagyrészt átfednek a SARS-CoV-2 tüneteivel, így a diagnosztikai ellátásra hatalmas pluszteher várhat az elkövetkező hónapok során.

Mint írják, különösen fontos ennek mérséklése, így az idei évben az influenza elleni oltás széles körű alkalmazása tudományos tények mentén is indokolt. A szezonális influenzavírus egyes években képes a lakosság akár 20%-át is megfertőzni, és évente átlagosan 650 ezer ember haláláért felelős világszerte, amiből az európai régióra 70 ezer haláleset jut. Számos kérdés adódik ezzel kapcsolatban, melyeket érdemes tisztázni.

Miben hasonlít a szezonális influenza és a SARS-CoV-2 vírus?

Bár virológiai szempontból két különböző víruscsalád tagjáról beszélünk, funkcionális szempontból számos hasonlóságot lehet megemlíteni, melyek a védekezést bizonyos mértékig egy síkra helyezik.

Mindkét vírus cseppfertőzéssel, közeli kontaktus és kontaminált felületek révén terjed. Így azok a mára jól ismert légúti higiénés szabályok (maszkviselés, távolságtartás, kézhigiénia), melyek a koronavírus-járvány kapcsán széleskörűen bevezetésre kerültek, mindkét megbetegedés ellen alkalmas járványügyi intézkedések. Az influenzaszezon a bolygó déli és északi féltekén elcsúszva jelentkezik, az évszakokat követve, így az Egyenlítőtől délre éppen augusztusban ér hivatalosan véget. Érdekes adatokat találni az ottani esetek kapcsán, a teljes régióra igaz, hogy

Mindkét betegség nagyon hasonló tünetegyüttest képes okozni, légúti fertőzésként a tünetmentes manifesztációtól a mérsékelt tünetek megjelenésén át a súlyos lefolyásig. Sajnos az általános légúti tünetek mindkét esetben azonosak, így a diagnosztikai hálózat komoly leterhelése várható - teszi hozzá Dr. Kemenesi Gábor és Prof. Dr. Jakab Ferenc. (Vélhetően ez lehet az egyik oka annak, hogy egyelőre nem publikált adatokat az NNK a influenzára vonatkozóan - a szerk.)

Miben különbözik a két vírus?

A járványtan egyik alapvető mérőszáma a reprodukciós ráta (R0), amely nagyon leegyszerűsítve a kórokozók terjedési potenciálját jelöli. Ez indikálja a járványok növekedési ütemét, illetve 1 alatti vagy 1-es értéknél a járvány zsugorodását, stagnálását jelenti - írják az összefoglalóban. Hozzáteszik: Alapvetően a Covid-19 esetében ez az érték 2 és 2,5 közé tehető, míg a szezonális influenza esetében jóval alacsonyabb érték körüli. Természetesen nehéz közvetlen összehasonlítást végezni, hiszen az R0 változása minden esetben számos tényezőhöz kötött. Jelenleg azonban a Covid-19 esetében, mivel egy új, a populáció számára még ismeretlen kórokozó, az R0 tartósan és dinamikusabban magasabb.

Az influenzavírus által okozott súlyos megbetegedések szempontjából leginkább a gyermekek, az idősek és a terhesek érintettek. Jelenlegi ismereteink szerint ez a Covid-19 esetében az idősek és valamely krónikus vagy lappangó betegségben szenvedőknél áll fenn.

A legsúlyosabb különbség a halálozási ráta vonatkozásában figyelhető meg. Bár a Covid-19-megbetegedések tényleges halálozási mutatója a ránk váró időszak alatt vár pontos megismerésre, és rendkívüli mértékben eltérő lehet térben és időben, a rendelkezésre álló adatok és a tudomány ismeretei szerint is legalább

Sajnos erre gyakorlati bizonyítékot szolgáltat, hogy a szeptember 21-i állapot alapján 960 ezer ember hunyt el az új koronavírus által okozott fertőzésben, így a második hullám küszöbén is már jóval meghaladtuk az átlagos influenzaszezonok mutatóit. A legfontosabb gyakorlati különbséget pedig az jelenti, hogy

fogalmaz az összefoglalóban Dr. Kemenesi Gábor és Prof. Dr. Jakab Ferenc.

Mi várható?

A déli influenzaszezon a Covid-19 kapcsán bevezetett intézkedéseknek köszönhetően, az influenzafigyelő rendszerek fennállása óta egyedi módon gyakorlatilag elmaradt - írják az összefoglalóban. Szerintük így a tudomány számára továbbra is kérdéses, hogy az új koronavírus és az influenza kocirkulációja esetén mi várható járványtani szempontból és a megbetegedések szintjén.

- teszik hozzá.

Kemenesi és Jakab szerint sajnos a kimaradt influenzaszezon több szempontból is hátrányos. "Egyrészt magában rejti a genetikai palacknyak-hatás kockázatát abból a szempontból, hogy az alacsony arányban cirkuláló influenzatörzsek közül az evolúciósan sikeresebbekre nagyobb szelekciós nyomás hárul, így a problémásabb törzsek kerülhetnek túlsúlyba. Gyakorlatiasabb probléma, hogy az influenzavakcinák összetételét a leggyakrabban megfigyelt törzsek alapján határozzák meg évről évre egy világméretű és rendkívül összetett figyelőrendszernek hála. Az alacsony mértékű cirkuláció miatt erre vonatkozóan ezúttal jóval kevésbé megbízható információk állnak rendelkezésünkre a várható szezon esetében" - írják.

Mit tehetünk?

"Az influenzaoltás hatása a Covid-19 betegség lefolyásában a tudomány számára még alapos megismerésre vár. Brazíliában készül egy több mint 90 ezer embert magába foglaló tanulmány, amely egyelőre tudományos bírálaton nem esett át, de az adatok biztatóak. A vizsgált populáción belül a halálozási arány csökkenését figyelték meg olyan Covid-19-betegek körében, akik influenzaoltáson estek át. Ennek hátterét egyelőre nem ismerjük" - hívják fel a figyelmet. Hozzáteszik:

A számos ismeretlen tényezőtől függetlenül, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a világ vezető szakmai szervezeteinek ajánlása szerint is minden eddiginél fontosabb az influenzaoltást beadatni a jelenlegi helyzetben. Tény, hogy az influenzavakcina nem hatásos a Covid-19 ellen, de az egészségügyi ellátás és a diagnosztikai hálózat tehermentesítése most a fő szempont - fogalmaz Kemenesi és Jakab az összefoglalóban.