Ezek a koronavírus-vakcinák vannak célegyenesben: lehet, hogy mind elbukik?

Hétfőn robbant a hír, hogy frissen publikált adatok szerint az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által fejlesztett vakcina pozitív immunválaszt mutatott a korai szakaszú, embereken végzett vizsgálat során. A vizsgálatokba 1077 embert vontak be, az eredmények pedig azt sugallják, érdemes reménykedni abban, hogy idővel biztonságos, hatékony és hozzáférhető oltást sikerül előállítani. 

Üröm az örömben, hogy ilyen vakcinák kifejlesztése általában éveket vesz időbe, viszont most az Oxford Egyetem is, mások mellett, példátlan ütemben dolgozik, és igyekszik minél hamarabb elkészíteni az új koronavírus elleni védőoltást. Más versenyzők közül érdemes kiemelni az oroszokat is, akik múlt héten jelentették be, augusztus elején ők is megkezdik a 3. fázisba való belépést, aminek a keretei között csak Moszkvában emberek ezrein fognak tesztelni, majd a teszteket két közel-keleti országban is végezni fogják - íra a Reuters.

A WHO hivatalos adatai szerint jelenleg egyébként 173 COVID-19 elleni védőoltás-projekt fut világszerte, melyek különböző fázisokban tartanak éppen:

A statisztikákból jól látszik, hogy jelenleg 140 potenciális védőoltás tart a prekilinkai fázisában a gyógyszerfejlesztésnek. Ez az a szint, ahol a vakcinát állatoknak adják be, és figyelik, hogy azoknak az immunrendszere ad-e bármilyen válaszreakciót a szerre. 

Ezt követi az 1-es fázis, ahol jelenleg 19 pályázó tart, itt emberek egy kis csoportjának adják be a fejlesztés alatt álló vakcinát azért, hogy a tudósok megtudják, biztonságos-e a készítményük. 11 pályázó azonban már ezen a fázison is túl van, és jelenleg a 2-es fázisban van, ahol már több száz emberen folynak a hatóanyag tanulmányozási kísérletek, mind a biztonság, mind az adagolás kérdéseit kutatva. 

Az első két fázis után érkezünk el a 3. fázisba - itt jelenleg 3 pályázó gyógyszer tart - ahol már több ezer embert beoltanak a vakcinával. Itt a legfontosabba az, hogy a kutatók kiküszöböljék a végleges biztonsági félelmeket, különös tekintettel a mellékhatásokat illetően. Az Oxford Egyetem vakcinája egyébként egyetlen esetben sem okozott veszélyes mellékhatást, de a páciensek 70 százaléka fejfájásra és lázra panaszkodott a megkapást követetően, a kutatók szerint azonban ezek a mellékhatások kezelhetők például paracetamollal. 

Mikorra lesz kész az első védőoltás?

Ahogy az az eddig bemutatottakból is látszik, vannak jócskán pozitív előrelépések az új koronavírus elleni harcban, de azt sajnos most még nem lehet megmondani, mikor kezdik el széles körben oltani az embereket. Az Oxford Egyetem eredményeivel kapcsolatban is óvatosan fogalmaznak a tudósok, vannak hangok, melyek szerint 2020 végére már igazolni lehet majd egy-egy vakcináról, hogy az bizonyítottan hatásos az új koronavírus ellen, de ez még mindig nem a tömeggyártás lesz.

Arról nem is beszélve, hogy első körben minden bizonnyal az egészségügyi dolgozók kapnának oltást, illetve a vírustól leginkább veszélyeztetettebbek. Jósolni tehát nehéz, Boris Johnson brit miniszterelnök például úgy fogalmazott az Oxford Egyetem eredményei után, hogy ő maga reménykedik, de nem lehet 100 százalékos bizonyossággal kimondani, hogy 2020 végére vagy jövőre biztosan lesz védőoltás az új koronavírus ellen. 

Magyarországon legutóbb Szlávik János infektológus főorvos nyilatkozott az új koronavírus elleni védőoltásokkal kapcsolatban. A szakember akkor azt mondta, hogy a védőoltást nemcsak arra szolgálhat, hogy ne kapjuk el a koronavírust, hanem arra is, hogy ne legyenek súlyos szövődmények, illetve ne okozzon halált, így van ez az influenzaoltással is. Szlávik János ehhez hozzátette azt is, hogy

ugyanis ha sikerülne beoltani mindenkit, aki veszélyeztetett, akkor nem alakulhatni ki durva járvány. Szlávik szerint bár elméletben az egész emberiséget be lehetne oltani, ez sem szavatolná, hogy a koronavírus ne maradjon velünk, hiszen ahogy mutálódik, átalakul, és ezért teljesen eltüntetni nagyon nehéz.