Gyógyszert az internetről? Sokan nem tudják, mit kockáztatnak

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese köszöntőjében elmondta, hogy a legfrissebb felmérések szerint a szellemitulajdon-intenzív iparágakban évente közel 470 ezer munkahely esik ki közvetlenül a hamisítás következtében az Európai Unióban, ami 19 ezer milliárd forintot, vagyis az érintett szektorok értékesítésének 7,4 százalékát teszi ki. Magyarországon ez a veszteség a közvetlen értékesítés tekintetében átlagosan évi több mint 12 százalék, ami körülbelül évi 290-300 milliárd forintnak felel meg, nem beszélve a közel tízezer munkahely kieséséről. 

- hangsúlyozta az SZTNH elnöke. Hozzátette: az elmúlt években jelentős lépések történtek az ellátási lánc hatékonyabbá és biztonságosabbá tételére, amely az innovációra is jótékony hatást gyakorol. 

Ilku Lívia, a HENT Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője bemutatta a szervezet megbízásából májusban készült, ezer fő megkérdezésén alapuló felmérésének eredményeit, amely a lakosság gyógyszerhamisítással, valamint az illegális gyógyszer-kereskedelemmel kapcsolatos ismereteit és attitűdjeit vizsgálta. Ebből kiderült, hogy a válaszadók 95 százaléka gyógyszertárból szerzi be orvosságát, ugyanakkor a termékhez nem engedélyezett weboldalakon vagy ismerősön, rokonon keresztül is több mint 10 százalékuk jut hozzá. Divatos a piaci gyógyszerbeszerzés, az internetes és fizikai piacokon pedig a betegek 6 százaléka vásárol gyógyszert. 

A beszerzési forrással kapcsolatban összességében elmondható, hogy közel minden negyedik (23 százalék) interjúalany vásárolt már gyógyszert internetes forrásból, ugyanakkor érdekes adat, hogy 17 százalék még csak nem is hallott arról, hogy akár innen is be lehet szerezni.

- mondta el Ilku Lívia. Hozzátette: hosszú évek óta ez az a terület, ahol a legnagyobb - közel teljes - a hamis termékek elutasítottsága. A felmérés az internetes gyógyszervásárlás biztonságosságával kapcsolatos percepciókra is kitért: a válaszadók 40 százaléka szerint kimondottan kockázatos dolog interneten gyógyszert vásárolni. 

Ennek megítélése az életkor előrehaladtával ugyan emelkedik, de minél iskolázottabb valaki, annál kevésbé fél a rizikótól. Továbbá azok körében, akik általánosságban rendszeresen vásárolnak neten, ott a rizikótól való félelem 24 százalék, míg a neten egyáltalán nem vásárlók körében 60 százalék. Előbbieknél jóval átlag (9 százalék) feletti azok aránya is (17 százalék), akik biztonságosnak ítélik meg az online vásárlást. A netes tranzakcióval kapcsolatos bizalmatlanság leginkább a hamis gyógyszertől való félelemben nyilvánul meg: 

49 százalék pedig attól tart, hogy a kezelésre nem a megfelelő készítményt választaná és csak rontana az egészségi állapotán. Ehhez kapcsolódik az az adat is, amelyből kiderül, hogy mindössze csak közel minden negyedik (23 százalék) válaszadó látott már olyan hirdetést, vagy weboldalt, amelyről azt gyanította, hogy illegálisan kereskedik gyógyszerrel.

- hangsúlyozta Fittler András, a Pécsi Tudományegyetem GYTK Gyógyszerészeti Intézetének docense a kutatási eredmények kapcsán. A szakember szerint egyébként továbbra is elengedhetetlen fontosságú a lakosság folyamatos edukációja, mivel a legális csatornák mellett az illegális forgalmazók is jelen vannak az online térben és a fogyasztók többségének még mindig komoly nehézséget jelent a biztonságos és a bizonytalan minőségű termékeket forgalmazó honlapok megkülönböztetése. 

A felmérés kitért a gyógyszerhamisítás ellen bevezetett, a csomagolást érintő és az EU tagországaira kötelezően előírt biztonsági elemekre is. (Míg korábban a gyógyszerek eredetiségét laboratóriumi vizsgálatok nélkül csak a csomagolás szemrevételezésével lehetett megállapítani, addig február óta az eredetiséget manipulálás elleni eszköz és egyedi kódok garantálják.) A válaszadók közel harmada (29 százalék) hallott az új biztonsági elemek bevezetéséről, ugyanakkor képes-magyarázatos segítséggel már a megkérdezettek 42 százaléka tudta azonosítani legalább az egyik új biztonságot növelő elemet. (A rendszeres gyógyszerszedők esetében ez 53 százalék.) A szerializációval kapcsolatos ismereteket az érintettek jellemzően az írott sajtóból szerezték (49 százalék) be, vagy a gyógyszerésztől kapták (32 százalék), de a tájékoztatásban a háziorvos (22 százalék) és az informális csatornák is (családtagok, ismerősök) szerepet játszottak (21 százalék). 

Az OGYÉI főigazgatója az adatok kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy bár hazánkban a gyógyszerellátási lánc hagyományosan erősen szabályozott, a biztonsági elemek bevezetése csak tovább erősíti az uniós szinthez képest amúgy is magas hazai gyógyszerbiztonságot. Szentiványi Mátyás ugyanakkor hangsúlyozta: 

Átadták az idei HENT Díjat, amelyet Csiki Olivér Tamás pénzügyőr százados, rendészeti kiemelt szakreferens (Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Központi Irányítás, Rendészeti Főosztály, Rendészeti Szakirányítási és Koordinációs Osztály) vehetett át a hamisítás elleni fellépés egyik legaktívabb hazai és nemzetközi szintű támogatójaként. A díjátadón elmondták: a szakember a tevékenységével közérthetően hívja fel a figyelmet a szellemi tulajdoni jogsértések és a hamisítás káros hatásaira, ezáltal jelentősen hozzájárulva a fogyasztók tudatosságnöveléséhez is.