Lelepleztük a gyógyszergyártókat: ezért költesz annyit pirulákra

Ez pedig hihetetlenül magas arány, ugyanis ez annyi, mint az "Élelmiszer és a Kereskedelem" szektor együttes súlya a tévéreklámok között, és több mint háromszorosa a "Távközlés" szektorénak. A legtöbbet  egyébként a megfázás vagy nátha elleni reklámokra költenek, de sok a vitamin reklám is a tévében. Ezeket követik a fájdalomcsillapítók reklámjai, majd a bőrgyógyászati készítmények.

Egyre több itthon a gyógyszerfüggő

Az elmúlt években nőtt a gyógyszerfüggők száma Magyarországon. Legnagyobb mennyiségben hashajtót, altatókat, nyugtatót és orrcseppet használunk.

- mondta el korábban a Pénzcentrum megkeresésére Zacher Gábor toxikológus.

A szakember szerint a gyógyszerfüggőség egyik oka az internet megjelenése lehet, ahol nem csak plusz információkat szerezhetünk a gyógyszerekről, de könnyen, akár feketén is megvásárolhatjuk azokat. De a hirdetési statisztikákat látva az sem elképzelhetetlen, hogy a tévéreklámok is sokat rontanak a helyzeten.

Konkrétumokat nem lehet mondani, hogy milyen korosztály, és melyik nem érintett inkább a gyógyszerfüggőségben, de a szakértő szerint a nyugtatószer és a hashajtó fogyasztása inkább a nőkre jellemző.

Mi a baj azzal, ha sok gyógyszert szedünk?

Egyes becslések szerint a vényköteles gyógyszerek a harmadik legnagyobb halálokozók a rák és a szívbetegségek után. A legnagyobb veszélyben azok lehetnek, akik több orvosságot is szednek párhuzamosan. Ugyanis minél több gyógyszert szed valaki, annál több esély van arra, hogy mellékhatások fognak fellépni. Ezeket a tüneteket azonban félreértelmezhetik az orvosok, amire újabb pirulákat írhatnak fel.

Ráadásul mindez rengeteg pénzbe kerül

Egy magyar háztartás egészségüggyel, illetve egészséggel összefüggő kiadásai meghaladják az évi 180 ezer forintot, aminek megközelítőleg harmadát (kb. 60 ezer forint) költik gyógyszerekre. A kifejezetten egészségügyre fordított összeg - amiben nincs benne például a masszázs, vagy a gyógyüdülés - háztartásonként körülbelül 130 ezer forint évente, aminek közel felét teszik ki a gyógyszerekre költött forintok.

Egyénre lebontva és forintosítva a KSH tavalyi statisztikái szerint azt jelenti, hogy fejenként valamivel kevesebb, mint 3500 forintot költünk gyógyulásra, ami az összes fogyasztási kiadásunk 4,7 százaléka. Ezen belül gyógyszerekre, gyógyárukra, 2666 forintot fizetett ki a lakosság, a főcsoporton belül közel 77 százalékos részarányt képviselve. Járóbeteg-ellátásra az egészségügyi kiadások 15 százalékát fordították fejenként a családok.

A hálapénz átlagos egy főre jutó havi összege 141 forint volt, ugyanakkor abban a 116 ezer háztartásban élő 217 ezer személy, aki ténylegesen adott is pénzt orvosnak, ápolónak, mentősnek, 6297 forintot fizetett ki erre átlagosan. Gyógyászati segédeszköz (szemüveg, kontaktlencse, hallókészülék stb.) vásárlására - valamivel több mint 72 ezer háztartásban - átlagosan 185 forintot költöttek.

Miért pont AZT a gyógyszert vesszük meg?

Természetesen vannak olyan élethelyzetek, amikor gyógyszert kell szednünk. Akad azonban néhány reklám, ami inkább már azt sugallja, hogy akkor is szedjünk gyógyszereket, amikor talán még éppen nem is lenne rá szükségünk. Egyik-másik reklám pedig már-már egészen fenyegetően hangzik. Ezekre gyűjtöttünk most néhány példát az elmúlt évekből. A videók után pedig szavazhatsz is arról, szerinted mennyire ellenszenvesek ezek a reklámok.

Nyugodt alvás

Már enyhe fájdalomnál vedd be

Szeretem az életem

Perceken belül jobb lesz

Gondoskodj szeretetteidről