Újabb adomány a gazdagoknak: a bérkompenzációval is jól járnak

Elfogadta hétfőn az Országgyűlés azt a törvénymódosító indítványt, amely a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést végrehajtó foglalkoztatókat megillető adókedvezmény szabályait fogalmazza meg. Lényegében a nettó bérhez kötődő adójóváírást váltja fel jövőre a bruttó béremeléshez kapcsolódó kompenzáció, amelyet a 27 százalékos munkáltatói társadalombiztosítási járulékot felváltó szociális hozzájárulási adóból lehet majd leírni.

A törvényjavaslat szerint a kedvezmény mértéke a 2012. évre 75 ezer forintig a bruttó bér 21,5 százaléka, legfeljebb 16 125 forint lehet. Bruttó 75 ezer forint fölött viszont már csak elfogyó mértékben lehet igénybe venni. A törvényjavaslat szerint, ha a bruttó bér meghaladja a 75 ezer forintot, akkor a 21,5 százaléknak megfelelő összegnek a 14 százalékát meghaladó részét lehet adókedvezményként érvényesíteni. Ez lényegében azt jelenti, hogy 10 ezer forinttal magasabb bérnél 1 400 forinttal csökken a kedvezmény mértéke. Vagyis bruttó 85 ezer forintnál már csak 14 725 forint adót lehet visszatartani. A kedvezmény bruttó 190 ezer forintnál fogy el teljesen.

A kedvezményt azok a nem állami foglalkoztatók vehetik igénybe, amelyek valamennyi folyamatosan alkalmazott munkavállaló esetében végrehajtják a később megjelenő kormányrendeletben előírt béremelést. Az adókedvezményt attól a hónaptól lehet érvényesíteni, amelyikben valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló esetében teljesül az említett feltétel. Egyelőre még nem lehet konkrétumokat tudni arról, hogy milyen mértékű bérfejlesztést kell teljesíteniük a cégeknek. Ahhoz azonban, hogy teljesüljön a kormány ígérete, jövedelemsávonként differenciált mértékű emelést kell majd előírni - hangsúlyozza Angyal József okleveles adószakértő.

Ugyan az adókedvezményről szóló kitételek között az szerepel, hogy a kormány a 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést írja majd elő rendeletben, bruttó 216 800 forint fölött már egyáltalán nincs szükség béremelésre ahhoz, hogy ugyanannyit kapjanak kézhez a munkavállalók, mint az idén. A számítások azt mutatják, hogy az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban is teljesül az a kormányígéret, hogy a munkáltatóknak csak 5,1 százalékos bérköltség-növekedést kell magukra vállalniuk, a többit adókedvezmény formájában visszatarthatják a fizetendő szociális hozzájárulási adóból - magyarázza Angyal József.

És íme, az ajándék a jómódúaknak!

Az újfajta adókedvezmény azok után a munkavállalók után is jár, akik az idén nem vehettek igénybe adójóváírást. Ilyen például az a munkavállaló, aki alacsony, például havi bruttó 150 ezer forintos bérjövedelmet kap, mellette viszont évi 10 millió forintot vesz fel osztalék formájában. Vagy mondjuk szintén bruttó 150 ezer forintos munkajövedelem mellett megbízási jogviszonyból további havi 150 ezer forintot keres. Az említett magánszemélyek az idei évben nem vehették igénybe az adójóváírást, mivel az éves összes jövedelmük meghaladta a bruttó 260 ezer forintot, ameddig igénybe lehetett venni a kedvezményt. Jövőre viszont az ő esetükben is igénybe veheti a munkáltatójuk az adókedvezményt. 

Ezt a kiváltságot nem lehet elvenni az érintett munkavállalóktól, illetve foglalkoztatóktól. Az újfajta adókedvezmény ugyanis a bruttó béremeléshez kötődik, semmi köze nincs ahhoz, hogy kinek, miből van még egyéb jövedelme - szögezi le az adószakértő.

A több munkahelyen dolgozóknak trükközniük kell

Nem jár viszont kompenzáció azok után, akik például két különböző munkahelyen dolgoznak 4 órás munkaviszonyban. Az elfogadott törvénymódosítás ugyanis kiköti, hogy csak olyan alkalmazottak után lehet érvényesíteni a kedvezményt, akik más foglalkoztatóval nem állnak munkaviszonyban.

Itt is van egy kiskapu! A vonatkozó rendelkezés szerint az adókedvezmény első alkalommal történő igénybe vétele előtt kell nyilatkoztatni a munkáltatónak a munkavállalót arról, hogy kizárólag nála áll munkaviszonyban. A hangsúly "az első alkalommal történő igénybe vételen" van, vagyis a következő hónapban már lehet másik munkaviszonya az érintett magánszemélynek - magyarázza az adószakértő.

Véleménye szerint ezt a rendelkezést az adótörvény-csomag jövő hétfői zárószavazása előtt ki kellene venni a törvényből, mivel hátrányosan érinti azokat, akik több munkaviszonyból próbálnak megélni, ráadásul könnyen ki is játszható a megkötés.

Nem tudni, mit jelent a 100 százalék

A törvény további módosítására, vagy részletes kormányrendeletre is szükség lenne ahhoz, hogy egyértelművé váljon, mikor teljesíti a munkáltató száz százalékban az elvárt béremelést. Az elfogadott rendelkezések ugyanis nem adnak egzakt választ arra, mit is jelent ez. Konkrétan meg kellene határozni azoknak a dokumentumoknak a körét, amelyekkel esetleges adóellenőrzés során a munkáltatóknak igazolniuk kell, hogy valamennyi dolgozójuknál végrehajtották az elvárt béremelést.

A látszólag nagyvonalú bérkompenzáció sokba kerülhet a vállalkozásoknak, ha az adóhatóság konkrét támpontok nélkül gyakorlatilag bármely cégnél megállapíthatja, hogy nem tett eleget a törvényi előírásoknak. Ebben az esetben ugyanis meg kell fizetni a teljes igénybe vett kedvezményt. Ráadásul a 2012-ben hatályos szabályok szerint akár az adóhiány 200 százalékának megfelelő bírságot is kiszab az adóhatóság.

Angyal József számításai szerint akár 250 milliárd forint is hiányozhat a jövő évi költségvetésből a bérkompenzáció miatt, feltéve, ha egyértelműsítik a szabályokat, és a munkáltatók igénybe merik venni az adókedvezményt. Ráadásul nemcsak a nettó bér szinten tartásához szükséges bérfejlesztésnél lehet mérsékelni az adókötelezettséget, hanem akkor is, ha a munkáltató az elvárt szint fölött emeli a bért, vagyis akkor is, ha ahhoz is hozzájárul, hogy a munkavállaló fizetésének a reálértéke is növekedjen.