HRCENTRUM

Súlyos ezreseket buksz a sárga csekkel! Mi áll a háttérben?

Orosz Márton

2010. május 17. 05:22

Link a vágólapra másolva

Előzmények

• Tudatosabban költünk: negyedév alatt közel 2 milliárd kártyahasználat!
• Öregkori nyomorgók, zsebező vállalkozók a forint fogságában
• Nem ad pénzt az ATM: van, ahol ezért is fizetünk!
• Félmillió magyart hanyagolnak a bankok: vajon miért?
• Készpénz helyett aranyat ad ki az automata az Emirátusokban

Nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magas hazánkban a készpénzhasználat aránya. Ennek egyik oka, hogy a szürke-és feketegazdaság szereplői számára kifizetődő ez a rutin, ugyanakkor vitathatatlan az állami működés túlzott készpénzhasználata is.

Mint arról cikksorozatunk első részében beszámoltunk, a Magyar Nemzeti Bank MNB Szemle című kiadványának legutóbbi számában a szakértők arra keresik a választ, hogy miért ilyen magas a hazai készpénzállomány aránya, mim ösztönzi a "túlságosan" gyakori készpénzhasználatot, azaz miért használunk mi magyarok jóval több készpénzt, mint más országok állampolgárai.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Öregkori nyomorgók, zsebező vállalkozók a forint fogságában Kattints az első részhez!

A GDP arányában mért hazai készpénzállomány nemzetközi szinten nemcsak a nyugat-európai országok állományához, hanem a hozzánk hasonló fejlettségi szintű államok értékeihez képest is kiemelkedően magasnak számít.

Állami ráhatás

A nemzetközi mintákhoz képest jelentős mértékű hazai készpénzhasználatot maga az állam is intenzíven ösztönzi. Zömmel készpénzben - sárga csekkek útján - lehet ugyanis befizetni az illetékeket, bírságokat, eljárási díjakat, elektronikus fizetésre jelenleg csak korlátozott számú állami hivatalban nyílik mód.

 

Jelenleg a nyugdíjaknak csak a bő 40%-át utalják bankszámlára, a különböző szociális juttatások folyósításánál is jelentős a készpénz aránya. Sőt, a nyugdíjasok körében gyakori az a magatartás is, hogy a számlára érkezett pénzüket kvázi azonnal, egy összegben készpénzben veszik fel folyószámlájukról.

Sárga csekk-fétis

Az állam készpénzközpontúságához kapcsolódva, a szakértők megítélése szerint az egyik legjelentősebb probléma a sárga csekkek intenzív használata, amelyek forgalmának csökkentését egyértelműen kívánatosnak tartják.

A szakértők szerint a sárgacsekk-használat csökkenéséhez egyaránt szükség van szabályozói elhatározásra és fogyasztói felvilágosításra. Sok esetben az alkalmazottak azért sem bánják, hogy "alacsony (minimál)bér plusz készpénz konstrukcióban" szerzik jövedelmüket, mivel főbb kiadásaikat készpénzben is tudják rendezni, s ezt támogathatja a sárga csekk is.

A sárga csekk "közhiedelem szerinti" további előnye, hogy hozzájárul az egyén likviditásmenedzseléséhez (eldönthetem, mikor fizetem be), de vajon tudja-e az állampolgár, hogy ezért a szabadságért évente egy háztartás akár több ezer forintot is fizethet, mivel a csekket kiállító szolgáltatók jellemzően az ügyfélre hárítják a csekkhasználat tranzakciós díját anélkül, hogy ügyfelüket erről tájékoztatnák, illetve a csekk kiállításának díját a számlában transzparensen megjelenítenék.

Szűcs Ildikó, a Magyar Posta vezérigazgatója szerint a sárga csekkek nem kopnak ki a rendszerből: 2009-ben 271,2 millió csekket fizettek be az ügyfelek a postán, a tranzakciók összege a 2990,4 milliárd forint volt. (A postán átfolyó teljes pénzforgalom elérte az 5500 milliárd forintot).

Az MNB elemzésének következtetése, hogy legalább a legfontosabb szolgáltatások számláinál - mint például víz, áram, földgáz, távhő, telefon, internet - szükséges lenne a fogyasztó számára világosan és egyértelműen jelezni, hogy a számla értékéből mennyit tesz ki a sárga csekk költsége. További probléma, hogy jelenlegi gyakorlatukban a szolgáltatók sok esetben a csoportos beszedést választó ügyfeleikre is kivetik a sárgacsekk-használat költségét, így gyakorlatilag "szétterítik" azt a teljes fogyasztói bázisra.

Az állami működés készpénzközpontúságának enyhítésére pozitív kezdeményezés az okmányirodák POS-terminálokkal való ellátása, illetve az adóbevételek esetén az átutalás lehetőségének megteremtése. Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében eredetileg 2009. július 1-jéig kellett volna az okmányirodáknak a bankkártyás fizetés technikai feltételeit teljes mértékben megteremteni, ez azonban
a mai napig nem valósult meg maradéktalanul.

A posta egy éve indította el azt a projektjét, amelynek keretében a klasszikus postai szolgáltatások mind teljesebb mértékű elektronizálását tervezik - ebbe a feladott csomagok internetes követését lehetővé tevő modul mellett az elektronikus pénzügyi szolgáltatások mind teljesebb kiterjesztése is benne van.

Mi lehet a megoldás a túlzott készpénzhasználatra? Kiderül cikksorozatunk következő részéből! Kattints!

Az írás Bódi-Schubert Anikó "Magas a hazai készpénzállomány - mi állhat a háttérben?" című tanulmányának felhasználásával készült (MNB Szemle, 2010. március).

Több mint ezer dolgozójától vált meg egy népszerű magyarországi üzletlánc: kiderült, mi áll a háttérben

Egyetlen év alatt 1280 fővel csökkent az Aldi magyarországi munkavállalóinak száma.

Dúlnak az indulatok a magyar munkahelyeken: senki sincs biztonságban - sanyarú idők várnak a dolgozókra

Egy év alatt jelentősen megnőtt a munkanélküliséggel kapcsolatos aggodalom a magyarok körében: minden ötödik válaszadó valós veszélyként éli meg, hogy elveszítheti az állását.

Félmilliós kezdőfizu és ingyen szállás vár a Francia Idegenlégióban, ezeket a feltételeket kell teljesítened, ha be akarsz kerülni

Öt év szolgálati idő után francia állampolgárság is járhat, de az odáig vezető út rendkívül megterhelő.

Drámai ellentét a magyar munkaerőpiacon: eltűnt 1300 dolgozó az Aldinál egy év alatt

Az Aldinál immár tizenharmadik hónapja tart a létszámcsökkenés, a munkaerő-kölcsönző cégeknél pedig az élénkülés jelei látszanak.

Meglepő igazság derült ki a Tisza vagyonadóról és a KATA visszavezetéséről: csalódhat, aki pénzesőre vár

Hiába a rekordalacsony tao, a magyar adórendszer több területen is kiugró terheket jelent.

Megdöbbentő különbségek az európai adóterhekben: a gyerekes családok járhatnak a legjobban, ha jól választanak országot

Az európai dolgozók között óriási különbségek vannak abban, hogy fizetésük mekkora részét viszi el a személyi jövedelemadó.

Van egy varázs összeg, ami felett a magyarok boldogan maradnak a munkahelyükön: kiderült, mi még az elvárás

A cafeteria a dolgozók szemében nem bérpótlék, hanem a megbecsülés egyik legerősebb jele – derül ki egy 2025-ös cafeteria kutatásából.

Nesze neked szieszta: kiderült, a magyarok pihennek a legtöbbet hétvégén Európában

Az Európai Unióban minden ötödik dolgozó rendszeresen munkába áll hétvégén is, derült ki az Eurostat friss elemzéséből.

Vendégmunkás-stop: megszólalt az egyik legnagyobb munkaerőközvetítő, ez várhat a magyar gazdaságra

A választási eredmény jelentős gazdasági fordulat lehetőségét hordozza magában a Pensum Group Nyrt. szerint.

Vége a titkolózásnak a hazai munkahelyeken: ez a döntés mindent megváltoztat, de van egy bökkenő

Nem készül el határidőre a bértranszparenciáról szóló uniós irányelv hazai átültetése.

Vendégmunkások nélkül hamar térdre rogyna a hazai mezőgazdaság: mi lesz itt, ha életbe lép a Tisza szigorítása?

Júniustól felfüggesztené a vendégmunkások behozatalát a Tisza-kormány, ám a friss adatok szerint több tízezer külföldi dolgozó tartja mozgásban a magyar gazdaság kulcságazatait.

Fordulat a magyar munkaerőpiacon: megtört a sokéves tendencia, ők lettek a bérrendezések igazi nyertesei

Megtört egy évek óta tartó tendencia a hazai munkaerőpiacon.

Kiderült, melyik Fideszes politikus örökli meg Szécsi Zoltán mandátumát: hírhedt figuráról van szó

Horváth tapasztalt politikusnak számít. 1990-ben még az SZDSZ színeiben jutott be az Országgyűlésbe, majd 1992-ben átült a Fidesz soraiba.

Fájdalmas igazságot közölt a munkaügyi szakértő: ezért rokkannak bele a dolgozók a mindennapokba

Hiába ül valaki a medence partján, ha a gondolatai folyamatosan a naptár, a hívások és a céges üzenetek körül forognak.

Újabb Fideszes jelölt jelentette be: hiába jutott be listán, mégsem ül be a parlamentbe

A visszalépés azért is váratlan, mert Szécsi még szerdán is arról beszélt, hogy az Orbán-kormány sportban és mezőgazdaságban elért eredményei miatt vállalta el a politikai...

Óriási tévúton jár rengeteg magyar munkavállaló: sokkal többet dolgoznak észrevétlenül, garantált a kiégés?

A mesterséges intelligencia forradalmával újra megjelentek azok a hangok, amelyek a hagyományos „kilenctől ötig” tartó munkanap eltűnését vizionálják.

Megelégelték a megalázó fizetéseket a magyar tudósok: ezen a radikális lépésen múlhatnak az uniós milliárdok

Éles kritikát fogalmazott meg a jelenlegi kutatóhálózati rendszerrel szemben a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) és az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF).

Itt a hatalmas lehetőség, ha ingyen vennél részt a budapesti BL-döntőn: nem átverés, még pénzt is fizetnek érte

Akár napi 18 órás műszakban is dolgozhatnak a diákok a BL-döntőn, nem mindennapi tapasztalatot ígér a munka.