Félmillió magyart hanyagolnak a bankok: vajon miért?

Az MNB - A magyarországi pénzforgalom térképe című - tanulmányából többek között az is kiderül, hogy hazánkban POS-terminálok elsősorban a turisták által kedvelt településeken terjedtek el, illetve, hogy a leghátrányosabb helyzetű honfitársainknak 16 kilométernél is többet kell utazniuk a legközelebbi bankfiókig. De lássuk a számokat részletesen!

Fiókok szintjén hozzuk az átlagot

Nehéz lenne az olyan településen élőktől magas pénzügyi kultúrát elvárni, ahol egyetlen bankfiók, de még ATM nincs, márpedig hazánkban számos ilyen létezik. A bankfiókok jelentősége a 15-20 évvel ezelőtti, papíralapú korszakban jóval nagyobb volt, akkoriban egyet jelentettek a pénzügyi infrastruktúrával. Mára a bankhasználati szokások megváltoztak, miután egyre többen használnak internetbanki szolgáltatásokat nagyvárosban és vidéken egyaránt. Ennek ellenére a bankfiókok elérhetősége még mindig komoly szempont a bankválasztásban.

Nemzetközi összehasonlításban első blikkre úgy tűnik, hogy nem vagyunk különösebben lemaradva a többi uniós tagállamtól, de ebből nehéz lenne messzemenő következtetéseket levonni a bankfiók ellátottságról. A lista végén található Hollandiát, Svédországot például semmiképp nem tekinthetjük elmaradottabbnak, hiszen ezekben az országokban a pénzforgalmi szolgáltatások egy részét nem bankok végzik (postákon igen gyakori a számlavezetés), vagyis az alacsony fiókszám ellenére a lakosság mégis könnyebben fér pénzügyi szolgáltatásokhoz, mint nálunk.

Hazánkban 2003 óta dinamikusan nőtt a bankfiókok száma, 3 800 darabról öt év alatt 4 400 fölé emelkedett. Ez a trend a pénzügyi válság hatására 2008-ban ugyan megfordult, de továbbra is folynak fióknyitások, még ha a papíron benyújtott banki megbízások aránya mára igen alacsonyra, 6-8 százalékosra csökkent is.

A 4 400 fölötti bankfiókszám önmagában nem tűnik alacsonynak, főleg a hazai településszámot tekintve, ami alig több 3 ezernél. A lakosság, valamint a bankfiókok eloszlása azonban egyáltalán nem egyenletes: a népesség 60 százaléka ugyanis 10 ezer főnél nagyobb lakossal rendelkező településen él, amiből mindössze 140 darab van Magyarországon, miközben ezer főnél is kevesebb lélekszámúból több, mint 1500, melyek döntő többségében egyáltalán nincs bankfiók.

Az ezer főre vetített fiókszámok a relatív elterjedtséget jól szemléltetik, bár megtévesztőek is, hiszen egy 300 fős településen, ha egy fiók van, az relatíve, más nagyvárosokhoz képest biztosan kevesebb várakozási időt eredményez az ügyfeleknek, ugyanakkor választási lehetőséget nem sokat.

Se fiók, se ATM, se bankkártya elfogadás!