Tavaly év elején a versenyhivatal eljárást indított a hazai piac 23 kártyakibocsátó, illetve kártyaelfogadó bankja, és két nemzetközi kártyatársaság ellen, a közösen megállapított elszámolási díjaik miatt, mondván, az a versenyt korlátozza. A keddi tárgyalás pontot tehet az ügy végére, és egyben azt is eldöntheti, meddig fizethetünk még ingyen bankkártyánkkal az egyes üzletekben.
A bankközi jutalékokról alapfokon
A GVH, illetve a pénzintézetek között zajló tárgyalás az úgynevezett bankközi jutalékokról (interchange fee) szól. Erről a díjtételről a bankkártyás fizetési tranzakciók esetén beszélhetünk, amelyben a vásárlón (kártyabirtokoson) kívül a kereskedő, a kártyakibocsátó bank (a vásárló bankja) és a kártyaelfogadó bank vesz részt, előbbi a kártyaleolvasó készüléket telepíti a kereskedőhöz és biztosítja ennek működését.
A vásárláshoz kapcsolódóan mindkét banknak keletkezik költsége, természetesen a kibocsátó bank esetében ezek a költségek jóval magasabbak, hiszen a rendszer kiépítése és fenntartása őt terhelik. Ezeket hivatott kiegyensúlyozni a bankközi jutalék, melyet az elfogadó bank a használt kártyát kibocsátó banknak fizet.
Ez a díj tehát egy költségelem, mértékét pedig meghatározzák az adott ország piaci viszonyai, ennek megfelelően országonként eltérő. Hazánkban a bankközi dij átlagosan a kereskedelmi ügylet értékének 1,2 százaléka, azonban a kereskedelmi egység nagyságától, illetve a forgalomtól függően ettől eltérő is lehet, nyilván nagyobb áruházláncok esetén a bankok alacsonyabb dijakat szabnak ki, mint a kisforgalmú üzleteknél. Más európai országokkal összehasonlitva a hazai dijak az alsó harmadban vannak, ennél jóval magasabb, 2,95 százalék körüli Portguláiában, de más országokban fél százalék is előfordul.
Mit kifogásol a versenyhivatal?
Az eljárást a 23 bank, illetve a két nemzetközi kártyacég ellen azután inditotta a versenyhivatal, hogy az Európai Bizottság még 2007 év végén jogszabályellenesnek minősítette a MasterCard bankközi jutalék felszámításának gyakorlatát, és hat hónapot adott arra, hogy a cég eleget tegyen a díjak eltörléséről hozott bizottsági határozatnak.
A multilaterális bankközi díjak megállapitását ugyanis alkalmasnak vélték a verseny korlátozására, mivel az törvényszerűen beépül a kereskedőktől a kártyaelfogadásért kért díjakba, és ezek a megnövekedett költségek aztán a fogyasztói árakban is jelentkeznek. Ráadásul a magas kártyaelfogadási díjak a bankkártyás fizetés elterjedését is gátolják - az EB álláspontja szerint.
A költségek vásárlókra háritásával azok kétszeresen fizetnek a kártyáért: először a bankjuk által felszámított éves kártyadíjat, másodjára pedig a kártyatulajdonosokat és a készpénzzel fizetőket egyaránt sújtó megemelkedett kiskereskedelmi árakat.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Jó lesz-e nekünk, ügyfeleknek, ha eltörlik a bankközi dijakat?
Első nekifutásra talán azt hinnénk, hogy jó lesz, hiszen ha a kereskedőknek nem kell a kártyahasználatért fizetniük, úgy az árak is csökkenni fognak: a korábban az áruk fogyasztói árába beépitett dijakat lefaragják. Ez azonban ilyen formán nem teljesen igaz, sajnos valamilyen formában a kártyahasználat költségeit mindenképp mi, fogyasztók fogjuk kifizetni.
Ha a kibocsátó bank nem kapja meg ugyanis a jelenlegi ellentételezést a kártyaelfogadó banktól, akkor az így elvesztett vagy csökkentett jutalékot kénytelen lesz a kártyabirtokos ügyfélen behajtani. A külföldi példák alapján nem valószínű, hogy közvetlenül a vásárláshoz kapcsolódó díjak lesznek ezek, de ezernyi más módon kivetheti a bank a sarcot, mondjuk akár a kártya éves dijának megemelésén keresztül.
Ausztráliában 2003-ban például mesterségesen leszorították a hitelkártyák bankközi jutalékát, ezt követően azonban egyértelműen emelkedésnek indult a plasztikok éves díja, csökkent a kamatmentes periódus hossza és visszább vettek a bankok a kártyákhoz kapcsolódó különböző jutalom-programokból is.
Összefoglalva tehát, ha el is törlik az interchange díjakat, a kereskedők szinte kizárt, hogy csökkentsék az áraikat, a megspórolt költségek ellenére, ugyanakkor a bankok rajtunk, fogyasztókon fogják behajtani kieső díjbevételüket. Amit tehát nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon.
Több tonnányi elpusztult busát emeltek ki az elmúlt napokban a Ráckevei–Soroksári Dunából. A szakemberek szerint a melegedő víz miatt most tömegesen kerülnek felszínre a haltetemek.
A Bankmonitor szerint a választást követő két hétben látványosan nőtt az érdeklődés az államilag támogatott hitelek iránt.
A szakértő szerint a várakozásokkal ellentétben nem lankad, sőt minden rekordot megdöntött a lakosság lakáscélú hitelfelvételi kedve.
A magyar bankrendszer stabil tőkehelyzete lehetővé tenné a jelenlegi hitelállomány megduplázását Varga Mihály szerint.
Áprilisban némileg lassult a hazai lakáspiaci forgalom a kora tavaszi lendülethez képest, a jelzáloghitelezés azonban továbbra is kiemelkedő számokat produkál.
Május 4-től módosítja a piaci kamatozású lakáshitelek kamatát hazánk egyik legnagyobb bankja.
Az euró bevezetésének kérdése a visegrádi térségben az elmúlt években új lendületet kapott, részben az inflációs sokkok, részben a geopolitikai bizonytalanságok miatt.
A hiteles euróbevezetési tervek és az egyensúlyjavító gazdaságpolitika folyamatosan csökkentheti a magyar eszközök kockázati felárát.
A korábbi slágertermék, az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) a pénzromlás drasztikus lassulásával elvesztette versenyképességét.
Július elsejével lejár a bankokra vonatkozó díjstop, így az OTP Bank is módosítja az árait.
Az elmúlt években a globális pénzügyi rendszer egyik legdinamikusabban növekvő, ugyanakkor legkevésbé átlátható szegmense a magánhitelezési alapok piaca lett.
Egyre többen rendezik tudatosan a házasságon belüli vagyonukat - derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közleményéből.
Bár a hazai bankok többsége elfogadja a határon túli jövedelmet, a hitelbírálati feltételek jelentősen szigorúbbak a belföldi munkaviszonyhoz képest.
A kamatstop kivezetése a legtöbb adós számára 10 százalék körüli törlesztőrészlet-emelkedést hozna, egy kisebb rétegnél azonban akár 30-40 százalékos ugrás is elképzelhető.
A magyar piaci lakáshitelkamat ma közel 3 százalékponttal magasabb a régiós átlagnál.
A piacok egy hitelesebb gazdaságpolitikát, hosszú távon pedig az euró bevezetését árazzák.
A TISZA Párt programja szerint válás esetén nem kellene visszafizetni a CSOK-ot és a CSOK Pluszhoz kapcsolódó kedvezményeket.
A keret kimerülése miatt Budapesten és hét fejlettebb vármegyében felfüggesztik az uniós forrásból finanszírozott energetikai otthonfelújítási programot.
A Pénzcentrum lépésről lépésre követi végig, hogy lesz a kertészetből indulva villámgyorsan friss áru az Aldi üzleteiben.
A modern kertápoláshoz most ajándék is jár
A Bolt Magyarország legfrissebb kutatása rávilágít azokra a valós élethelyzetekre, amelyek az ittas vezetéssel kapcsolatos kockázatos döntésekhez vezetnek
IPAR NAPJAI – MACH TECH – AUTOMOTIVE HUNGARY szakkiállítások 2026. május 18-21. között a HUNGEXPO-n
