Nem törődtek a kockázatokkal: mindenüket elveszítették

Meteorológiai szakemberek kimutatása szerint folyamatosan emelkedik az átlaghőmérséklet, amelyet leginkább a gleccserek visszahúzódása, valamint a tengerszint folyamatos emelkedése bizonyít. Mint mondják, ezek kapcsán nem meglepő, hogy módosulhatnak a mérsékelt övi cirkulációs áramlási rendszerek, eltolódhatnak a ciklonpályák, amelyek a regionális időjárás változását eredményezik, s sok helyen az időjárási szélsőségek szaporodásával jár.

A hosszú távú előrejelzéseket hallván persze a legtöbben csak legyintenek, pedig a szélsőségek már kézzel foghatók. Ehhez elég, ha felidézünk néhány 2013-as magyarországi eseményt. Az extrém időjárás már márciusban megmutatta magát, amikor hatalmas hóvihar vonult át hazánkon. Mint ismert, több ezer autó és kamion rekedt az utakon, több mint 10 ezer embert kellett kimenteni a hó fogságából, Észak-Magyarországon pedig több tízezer háztartásban nem volt áram. A tél végi hókáosz után pedig a vízzel gyűlt meg a bajunk; június elején az elmúlt másfél évszázad legnagyobb dunai árvize fenyegette a folyó környékén élőket, s ingatlanjaikat.

Az előrejelzéseket alátámasztó extrémitások tehát magukért beszélnek, s mindinkább a védekezés fontosságára, illetve az öngondoskodás szükségességére figyelmeztetnek. Ráadásul mindezt az is erősíti, hogy külső segítségre egyre kevésbé számíthatunk. Nemrég látott például napvilágot az Európai Bizottság döntése, melynek értelmében Magyarország az árvíz okozta károk helyreállítására nem kap segítséget az Európai Szolidaritási Alapból. A bizottság állásfoglalása szerint a magyar igény ugyanis nem felel meg az uniós segítségnyújtás feltételeinek.

Az öngondoskodás fontosságát viszont nemcsak a negatív hangulatú előrejelzések, hanem az elmúlt évek statisztikai adatai is igazolják. A GfK Hungária legutóbbi felmérése szerint ugyanis a hazai lakásállomány felében keletkezett kár az elmúlt 5 évben. Sőt, többségükben nem is egyszer, hanem minimum kétszer, háromszor vagy még ennél is többször kellett a lakóknak extra költséggel szembenézniük. De az éven belüli statisztikák is rendhagyók - az elmúlt 1 évben a lakóingatlanok több mint tizedéhez kellett kárszakértőt hívni. Az esetek többségében ráadásul a szélsőséges időjárás illetve csőtörés és rövidzárlat miatt következett be a káresemény.

A riasztó időjárási anomáliák, s statisztikai adatok ellenére viszont még ma is a magyar lakosság csupán háromnyegyede biztosítja ingatlanát. Arról nem is beszélve, hogy az alacsonyabb biztosítási díj érdekében sokan a valósnál kisebb értékekre kötnek biztosítást és csak kár esetén szembesülnek azzal, hogy a kártérítés felső határát jelentő biztosítási összeg nem elegendő a károk fedezetére. Ráadásul az is gyakori, hogy az ingatlantulajdonosok nem fektetnek kellő hangsúlyt meglévő biztosításuk aktualizálására, így a néhány éve kötött biztosítások már nem nyújtanak megfelelő fedezetet. Mindezek fényében az sem meglepő, hogy évről évre előfordul olyan eset, hogy egy katasztrófa után egy család mindent elveszít, amiért egész életében küzdött.

Pedig a legtöbb lakásbiztosítás az egyéni preferenciákhoz igazítható. Ehhez mindenkinek fel kell mérnie, mekkora kockázatot tud kezelni. Olyan ez, mint egy piramis. Ha a tűz, az elemi kár és az épületbiztosítás nem elég, köthetünk felelősségbiztosítást, hogy védekezzünk az általunk okozott károk következményei ellen. Aztán a következő lépés az ingóság biztosítása lehet, majd jöhetnek a kiegészítő kockázatokat lefedő megoldások. Ezek a lépcsőfokok mindig egy kicsivel több kiadást jelentenek. Egy 120 négyzetméteres családi ház biztosítása az általános ingóságok bevonásával például körülbelül havi 2400 forintba kerül, amelyet szembeállítva a többszázezer, esetleg millió forintos károkkal mindenképp érdemes kigazdálkodnia a tulajdonosnak.

3+1 tuti tipp lakásbiztosításhoz

• 1. A jó lakásbiztosítás kincset ér, kötésnél ne elsősorban az ár döntsön, hanem hogy mire van szükségünk, illetve, hogy adott árért mit kapunk!

• 2. Biztosítás kötésénél pontosan határozzuk meg az értéket, nem a piaci, hanem a újjáépítési /pótlási érték számítson!

• 3. Évforduló előtt tekintsük át az elmúlt év vagyongyarapodását! Milyen új ingóságokra tettünk szert, gyarapodott-e az ingatlan! Ha igen, ezt vezessük át a szerződésünkbe!

• +1. A számlát új vagyontárgy vásárlásáról őrizzük meg!