Meglepő adat a veszélyeztetett terhességről: évtizedes trend tört meg Magyarországon

A veszélyeztetett terhesség egy köznyelvi kifejezés arra, hogy a kezelőorvos magas kockázatú státuszt ad a várandósnak, ez pedig akár a terhesek 20-30 százalékát is érintheti. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy bármilyen gond adódott a terhesség alatt, ami miatt az anyának kímélnie kell magát: legtöbbször azt jelenti, hogy nagyobb körültekintésre, gyakoribb vizsgálatokra van szükség. Ennek oka lehet valamilyen krónikus betegség, vagy akár az anya magasabb életkora is - de akár az is, hogy a nő olyan megterhelő munkát végez, amely problémákat okozhat, így orvosa inkább táppénzre utalja. Az is megtörténhet, hogy az anya csak a terhesség egy bizonyos szakaszában kap veszélyeztetett státuszt, utána pedig még visszamegy dolgozni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos áremelés a magánklinikákon: ennyiért vállal gyermeket a magyar elit 2021-ben

Neked megérne ennyit a VIP-szülés?

Rengeteg oka lehet, hogy a várandósokat magas kockázatú státuszba sorolja az orvos. Az egyik leggyakoribb ok az anya életkora: tizenéves terhesek és 35 év felettiek esetében jellemzően szükség van nagyobb körültekintésre. Ezen kívül jelemző, hogy cukorbetegség, szívbetegségek, hipertónia, daganatos betegségek, vesebetegség, autoimmun betegségek, vagy akár HIV-fertőzöttség esetén ezt elrendeli a kezelőorvos. Állhat a háttérben akár túlsúly is. 

Akár a korábbi terhességek során fellépő egészségügyi kockázatok miatt is veszélyeztetett terhessé nyilváníthatja páciensét az orvos. Ennek oka lehet többszörös vetélés, meddőségi problémák, koraszülés, öt vagy ennél több korábbi terhesség, stb. Akár ikerterhesség esetén is automatikusan kaphat az anya magas kockázatú státuszt, vagy - az elég gyakori - terhességi cukorbetegség kialakulása, esetleg Rh-összeférhetetlenség miatt.

Ebből is látszik, hogy amögött, hogy kit sorolnak ebbe a kategóriába, számos ok meghúzódhat. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő lapunkkal közölt adatai szerint viszont 2020-ban megtört az évek óta tartó növekvő tendencia. Éppen a járvány évében kevesebb kismama kapott veszélyeztetett státuszt, mint a korábbi években:

Az önmagában, hogy a veszélyeztetett terhesek száma csökkent, még nem árulna el semmit - hiszen lehet, hogy eleve a terhesek száma is csökkent. Ezért összevetettük két másik mutatóval a NEAK-tól kapott adatokat: az egyik az élveszületések, amelyek száma 2019-ről 2020-ra emelkedett, illetve a szülőképes korban lévő nők száma. Bár egyik mutató sem tökéletes, hiszen nem teljesen fedik egymást az időszakok, az látható belőle, hogy az értékek javultak. 

2019-ben még 47,4-dik szülőképes nőre jutott egy veszélyeztett terhesség, 2020-ban 48-ra nőtt ez a szám. 2012-ben még csak 61,2-dik szülőképes korú nőre jutott egy veszéyeztetett terhesség. Az élveszületéseket nézve pedig 2018-2019-ben minden 1,9 gyermekre jutot egy veszélyeztetett terhesség. 2020-ra 2-re nőtt az arány, de ez még mindig rengeteg, ha belegondolunk: minden második szülésre jutott múlt évben egy veszélyeztetett terhesség. (Úgy, hogy 3,4 százalékkal emelkedett az élveszületések száma.) 2011-ben minden 2,5-dik élveszületésre jutott egy veszélyeztetett terhes.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennyiért gyógyul a magyar elit: ezzel a trükkel neked is összejöhet a VIP orvosi ellátás

Így használhatod ki a támogatás maximális összegét.

Mi áll a háttérben?

Az évek óta tartó növekvő tendencia hátterében rengeteg tényező együttes hatása áll. Csak hogy az egyik legfontosabbat említsük: folyamatosan nő Magyarországon a nők átlagéletkora az első gyermek vállalásakor. 2010-től 2014-ig még átlagosan 27,7 évesen vállalák a magyar nők első gyermeküket, 2019-re ez az átlag 28,3-ra nőtt. Az EU-ban sincs ez másként, ott már 29 év felett jár az átlagos életkor az első gyermek vállalásakor. 

Ezen túlmenően folyamatosan nő a krónikus betegek száma is, és a meddőség is egyre nagyobb problémát jelent. A dolgozó nők aránya szintén folyamatosan nő, lehetséges, hogy ez is közrejátszott az elmúlt évek növekvő tendenciáiban. Az is lehetséges, hogy a kezelőorvosok is óvatosabbak lettek: egyre több körülmény, kutatási eredmény áll rendelkezésre, ami alapján kockázatosnak tarthatnak bizonyos egészségügyi állapotokat, amelyeket korábban nem soroltak ide.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így állnak a szüléshez a magyar anyák: 10 év alatt csak még nehezebb lett a vállalás

És a számok csak romlanak.

Viszont mi okozhatta, hogy 2020-ban - úgy fest - megtört az évtizedes trend és a veszélyeztetett terhesek száma nem nőtt tovább? A témáról több szakértőt is megkérdeztünk, már a korábbi években is, viszont rendszerint azt a visszajelzést kapjuk, hogy egy orvos / klinika / magánkórház nem kezel elég várandóst ahhoz, hogy megfelelő rálátásuk legyen az országos helyzetre. 

Mégsem lehet véletlen, amit a statisztikák mutatnak, hiszen nem lett valószínűleg kevesebb krónikus beteg, nem lett kevesebb ikerterhesség, és a gyermekvállaló nők életkora sem esett vissza hirtelen. Amiben változást hozott a járvány az az orvoshoz járás csökkenése, és sokakat érintett a távmunkavégzésre való átállás is. Mivel szakemberek nem erősítették meg felételezéseinket, nem jelenthetjük ki biztosan, hogy a home office, vagy a vizsgálatoknak a legszükségesebbekre való korlátozása állhat a számok változása mögött, viszont az biztos, hogy a járvány hozta változások közrejátszottak a statisztikák javuló alakulásában.

EZ IS ÉRDEKELHET

Döbbenetes, mennyi hálapénzt adnak a magyar anyák az orvosoknak a szülésért

És persze jelentős különbség figyelhető meg a hálapénz átlagos összegét tekintve térségenként.