Nincs mit tenni: megállíthatatlanul fogy a magyar

A KSH friss jelentése szerint  2019. szeptemberben 7947 gyermek jött világra, ami közel azonos az egy évvel korábbi születésszámmal, mindössze 3 újszülöttel kevesebb, mint 2018 szeptemberében. Ezzel egyidőben 9619 fő vesztette életét, ami 4,2 százalékkal, 417 fővel kevesebb az előző év azonos havinál.

A születések száma lényegében nem változott, a halálozásoké csökkent, ennek következtében a havi természetes fogyás a 2018. szeptemberi 2086-tal szemben 1672 fő volt, ez 20 százalékos mérséklődést jelent. A házasságkötések száma nagymértékben emelkedett, 8625 pár lépett frigyre, ami 29 százalékkal, 1957-tel több a 2018. szeptemberinél.

A KSH idén január-szeptember időszakra is közzétett hivatalos adatokat. Ezekből kiderült, hogy összesen 66 257 gyermek jött világra, ami 1066-tal, 1,6 százalékkal elmaradt a 2018. január-szeptemberi születésszámtól. Január-márciusban átlagosan 4,2 százalékkal csökkent, április-májusban 1,5 százalékkal emelkedett az újszülöttek száma az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezt követően júniusban 5,8 százalékkal kevesebb, júliusban kismértékben magasabb és augusztus-szeptemberben közel azonos volt a születések száma az egy évvel korábbihoz képest.

Kiderült az is, hogy a teljes termékenységi arányszám 1 nőre számított becsült értéke 1,48 volt az előző év első kilenc hónapjára számított 1,49-hoz képest. 97 536-an haltak meg, 14-gyel kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. Január-februárban és júniusban növekedett a halálozások száma. A legnagyobb mértékű, 20 százalékos emelkedés az év első hónapjában történt, amelynek hátterében a tavalyinál korábban tetőző influenzajárvány állhatott. Az év többi hónapjában kevesebben hunytak el, a legjelentősebb, 14 százalékos csökkenést márciusban regisztrálták.

Az élveszületések számának csökkenése, valamint a halálozások számának stagnálása következtében a természetes fogyás a tavalyi első kilenc havi 30 227-tel szemben 31 279 fő volt, ami 3,5 százalékos növekedést jelent. 52 079 pár kötött házasságot, ez jelentősen, 20 százalékkal, 8736-tal több az előző év azonos időszakában regisztráltnál. A szezonon kívül eső január volt az egyetlen hónap, amikor kevesebb frigyet anyakönyveztek, mint egy évvel korábban. Ezt követően február-márciusban kismértékben, április-májusban átlagosan 8,5 százalékkal, júniusban pedig számottevően, 16 százalékkal több házasságot anyakönyveztek az egy évvel korábbihoz képest. Ez az emelkedő trend tovább folytatódott és a szezon csúcsát jelentő július-szeptemberben kiugró mértékben, átlagosan 33%-kal többen léptek frigyre, mint 2018 azonos hónapjaiban. A 2019. január-szeptemberi időszakban kötött házasságok száma a legmagasabb érték 1990 óta.

Ezer lakosra 9,1 élveszületés és 13,3 halálozás jutott. Az előbbi 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb volt az előző év azonos időszakinál, az utóbbi nem változott, emiatt a természetes fogyás 0,1 ezrelékponttal, 4,3 ezrelékre emelkedett. 2019 első kilenc hónapjában ezer élveszületésre 3,7 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,2 ezrelékponttal több az előző év azonos időszakinál. A házasságkötési arányszám 7,1 ezrelékes értéke 1,2 ezrelékponttal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A születések száma Pest régióban és Közép-Dunántúlon emelkedett (1,8% és 1,5%), a többi régióban csökkent. A legjelentősebb mértékű visszaesés Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon (-4,2% és -3,6%), a legkisebb Észak-Alföldön és Dél-Alföldön (-0,5% és -2,3%) volt.

A halálozások száma Nyugat-Dunántúlon, Budapesten és Pest régióban csökkent (-2,1%, -1,5% és -0,1%), a többiben emelkedett, a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon (1,8%), a legkevésbé Dél-Alföldön (0,1%). A természetes fogyás Pest régióban és Közép-Dunántúlon - főleg a születések számának emelkedése miatt - mérséklődött (-9,2% és -1,6%), a többiben növekedett. Észak-Magyarországon az élveszületések országos átlagot meghaladó visszaesése és a halálozások számának növekedése miatt 13 százalékos emelkedést regisztráltak. A házasságkötések száma minden régióban emelkedett, a legjelentősebb mértékben Pest régióban és Közép-Dunántúlon (26% és 23%), de a többiben is számottevően meghaladta az egy évvel korábbit.