Gombamód szaporodnak az új közlekedési eszközök: de egyvalamire senki sem gondol

Mivel világszerte egyre több ember él városokban, a közlekedési dugók, a légszennyezés, a parkolóhiány egyre nagyobb problémát jelent az ott élőknek. Részben erre kínál megoldást a mikromobilitás innovációja, vagyis az autó-, robogó-, roller és kerékpármegosztáson alapuló közlekedés, ami hazánkban főként Budapesten, de egyre több vidéki városunkban is növekvő szerephez jut - írja közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A mikromobilitás számtalan előnye mellett - mint például az egyszerű használat, gyors közlekedés, - szabályozási és infrastrukturális kihívásokat is támaszt. Ide tartoznak a biztonsági aggályok, a meglévő kerékpáros és gyalogos infrastruktúra növekvő terhelése, de a közlekedési és parkolási konfliktusok is. Ezzel összefüggésben egy kapcsolódó trend, hogy egyre gyorsabban terjed a különféle közösségi (shared) közlekedési formák használata is.

Budapesten számtalan bicikli-, roller-, robogó-, autómegosztó szolgáltató működik, több ezer regisztrált felhasználóval. A robogók, autók esetében a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások megléte nem kérdés, casco-t azonban nem mindegyik szolgáltató köt a járműveire. Ez a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy baleset vagy más esemény bekövetkezésekor a járműben keletkezett kárt a használó károkozó köteles megtéríteni. Regisztráció, illetve használat előtt éppen ezért érdemes alaposan átolvasni a szerződési feltételeket.

Fordított esetekre is elmondható, hogy a lakásbiztosításhoz kapcsolódó - vagy mellé köthető - általános felelősségbiztosítás a balesetet okozó közlekedési eszköz használójának is segítségére lehet, hiszen kiterjedhet a járműnek nem minősülő közlekedési eszközzel történő károkozásra is. Ilyen biztosítás hiányában a károsult közvetlenül a károkozótól követelheti a kár megfizetését. 

Nem árt gondolni arra sem, hogy a fejlett országokban - így nálunk is - még csak formálódik a szabályozás az újabbnál újabb közlekedési eszközökre. Az egységes szabályozás azonban gyorsan napirendre kerülhet, akár biztosítási szempontból is: Németországban például idén májusban frissítették a szövetségi szintű szabályokat, hogy az elektromos rollerek használatát is lefedjék. Ebben nem csak a maximális sebességet, a maximális teljesítményt, a kijelölt közlekedési felületet és a kötelező felszereléseket határozták meg, de a kötelező biztosítás hatálya alá is bevonták őket. Hazánkban - ismét csak sok más országhoz hasonlóan - 

Az elektromos roller használói szintén gyalogosnak minősülnek, így a közúti közlekedésben a gyalogosok számára előírt szabályok vonatkoznak rájuk is. A rollerezők többsége így jobb híján a járdát, illetve a kerékpársávokat használja, ahol sebességük miatt gyakran újabb konfliktusforrást jelentenek. Az elektromos rollerek ugyanis halkan és gyorsan - akár 20-25 km/h-val - közlekednek, ami kockázatos helyzeteket idéz elő. (A KRESZ szerint alapesetben a járdán tilos kerékpározni, illetve legfeljebb azokon a helyeken, ahol az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmatlan. Ám ott is csak a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel.) A balesetveszély nemcsak a gyalogosokat, hanem a rollerek vezetőit is fenyegeti, hiszen bukósisakot és más védőfelszerelést sem kötelező viselniük. Ráadásul előfordul, hogy ittasan használják a rollereket, ami tovább növeli a veszélyt. Nem véletlen, hogy számos más nagyvároshoz hasonlóan Budapesten az V. kerületben és a várban önkormányzati rendelettel már kitiltották őket a járdákról. 

Akárhogy is, a közlekedési kultúra fejlesztése, csiszolása igen fontos közös törekvés kell, hogy legyen, mivel látható, tapasztalható módon minden típusú jármű vezetője esetében vannak hiányosságok, sőt, durva szabálytalanságok is. Ismert, hogy a közlekedési balesetek leggyakoribb okai is itt keresendőek: gyorshajtás, elsőbbségi szabályok be nem tartása.