Mi lett veled, baleset-biztosítási piac?

A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint a 2008-as zsugorodást követően tavaly tovább csökkent a biztosítók által kezelt szerződések száma, illetve az ebből származó díjbevétel.

Javulásra aligha lehet számítani, hiszen a gazdasági krízis miatt szinte mindenki igyekszik csökkenteni kiadásait, akár a mellőzhetőnek gondolt biztosításaik felmondásával is.

Baleset-biztosítással a leggyakrabban kiegészítő biztosításként találkozhatunk: a legismertebbek talán az utasbiztosítások, amikor az utazás idejére egy csomagban kötünk baleset-, egészség-, poggyász- és útlemondásbiztosítást, emellett azonban gyakoriak az élet- és lakásbiztosítás, sőt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy a casco mellé kötött baleset-biztosítások is.

Nem árt azzal is tisztában lenni, hogy a például kgfb-hez, cascóhoz vagy a lakásbiztosításhoz kapcsolódó baleset-biztosítások általában alacsony összeget térítenek, és többnyire csak halál vagy súlyos rokkantság esetén fizetnek, illetve legfeljebb kisebb összegű műtétek finanszírozását biztosítják.

Az utasbiztosítás jellemzően a külföldön bekövetkező balesetek során nyújt segítséget, ám ritkán nyújt fedezetet például egy elhúzódó kórházi kezelés költségeire, a megváltozott egészségi helyzettel felmerülő pluszköltségek térítésére. Ezentúl a napra lebontott díja is jóval magasabb, mint egy baleset-biztosításnak.

Az önálló baleset-biztosítások általában rugalmasabbak: speciális kockázatokat fednek le a baleseti halál esetén túl, így például égés, csonttörés, kórházi ápolás, műtét, közlekedési baleset esetén. Ezeken túl fedezhetik például a biztosított kórházi ápolása alatt kieső jövedelmet, a műtéti térítés összege az ügyfél igénye szerint tetszőlegesen felhasználható, így például speciális terápiára, gyógykezelésre is.