Mennyit ér egy életbiztosítás? - Az ördög a részletekben rejlik!

Befektetés a Biztosítás?

Az életbiztosítási termékek értékelésénél figyelembe kell venni, hogy ezek nem tisztán pénzügyi instrumentumok, nem tisztán befektetések, még abban az esetben sem, ha van olyan termék, ahol a kockázati díjrész marginális.

Amikor valaki életbiztosítást köt, akkor egy valós biztosítási szolgáltatást is vásárol, amelynek díja van, és ezt a díjrészt a hagyományos befektetési elvárások vizsgálatakor le kell választani a befektetési célú díjrészről. Tehát, az ügyfél vásárol egy szolgáltatást és emellett befektetést is eszközöl. Csak ebben az összefüggésben lehet vizsgálni azt, hogy egy biztosítási termék "mennyit ér", pl. helyettesítő termék-e a befektetési alapok vagy a bankbetétek piacán. Ha erre nem vagyunk tekintettel, akkor a biztosításokon elért hozamok nehezen kommunikálhatók, illetve téves következtetések levonásához vezethet - mondták el az AEGON szakemberei.

Mennyit fizetünk mi és az mennyit ér?

Az életbiztosítások esetében az ügyfél hosszú távú szerződést köt a biztosítóval. A biztosítás díja is a tartam függvényében változik. Ennek során figyelembe veszik az ügyfél aktuális kockázatának változását és egyéb, megtérülést befolyásoló tényezőket is. A visszavásárlás ezen szerződés módosítását jelenti (mint pl.: a banki hiteleknél az előtörlesztés), melynek díja van, hiszen a biztosító az eredeti feltételek mellett kalkulált a szerződés megkötésekor.

A visszavásárlásra vonatkozó szabályokat minden esetben az adott biztosítási szerződés feltételei tartalmazzák, azok szerződésenként eltérően lehetnek. Az egyes szerződésekben visszavásárlási táblázatokat alkalmazhatnak, melyekben a szerződés tartama és az eltelt évek függvényében szerepelnek a százalékban meghatározott visszavásárlási értékek.

Általánosságban elmondható, hogy a szerződés első éveiben jellemzően alacsony egy biztosítás visszavásárlási értéke, egyes szerződéstípusok esetében a tartam elején nincs lehetőség a visszavásárlásra. Ezen időszak elteltével azonban már egy magasabb érték realizálható a szerződés visszavásárlása esetén, és ez az érték ezt követően évről-évre emelkedik, a tartam végét megelőzően pedig megközelíti a biztosítási összeget.

A fenti megállapítások a rendszeres díjfizetésű hagyományos életbiztosítási szerződésekre érvényesek, az egyszeri díjfizetéssel kötött biztosításokra vonatkozó szabályok nagyobb mozgásteret engednek a visszavásárlásra - mind a szerződésből kivonható összeg, mind pedig az időbeli korlátozások tekintetében - mondták el az Allianz szakemberi.

Dr. Marczi Erika, a Groupama Biztosító életbiztosítási üzletágának igazgatója elmondta, hogy az egyéni életbiztosítások, különösen a megtakarítási elemet is tartalmazóak, hosszú tartamra jönnek létre. Maga a szerződés a szerződő, a díjat fizető ügyfél és a biztosító között jön létre és sok fontos jellemzője mellett van egy igen lényeges: a létrejött szerződést a biztosító nem mondhatja fel, nem módosíthatja, kizárólag a szerződéskötéskor, a feltételekben meghatározott változtatásokat (pl. indexálás) végezheti el. A szerződést egyoldalúan csak az ügyfél bonthatja fel, s ilyenkor a megtakarítási elemet is tartalmazó biztosítások esetében részére visszajár egy bizonyos összeg.

Az egyoldalú szerződésbontás tükröződik a visszavásárláskor kifizetett összeg nagyságában is, hiszen a biztosító hosszú távra tervezte a szerződést, költségeinek jelentős része is a kezdetekkor merül fel (pl. orvosi vizsgálat, közvetítői díj). Általában két - díjjal fedezett - év után nyílik lehetőség a visszavásárlásra és ez a jog megilleti az ügyfeleket a szerződés végéig. A visszavásárlási összeg alapja az ún. díjtartalék, amit a biztosító a lejárati összeg kifizetésére gyűjt (a befizetett díjaknak erre a szolgáltatásra képzett részéből és a tartam alatti kamathozamból). A visszavásárlás kiszámításához az éppen aktuális díjtartalék és egy növekvő százalékérték szükséges (pl. a tizenkettedik évben nagyobb százalékkal szorozzák a díjtartalékot, mint a negyedikben).

Az úgynevezett, klasszikus jellegű életbiztosításoknál, amikor a biztosító maga dönti el - a törvényi keretek között -, hogy mibe fekteti a díjtartalékot, illetve garantál arra egy minimálisan elvárt hozamot, a visszavásárlási érték már nem függ más tényezőtől. A befektetéshez kötött (unit linked) jellegű szerződéseknél még számításba kell venni azoknak az egységeknek az éppen aktuális értékét, amelyek az ügyfél által választott alapokban vannak. Ha pl. egy részvényalapban az egységek árfolyama megemelkedik, az emeli az éppen akkor érvényes visszavásárlási összeget is.

Ki mennyit fizet érte?

Az AEGON Magyarország Zrt. termékeinél több tényezőtől is függhet a visszavásárlási költség, pl. az eltelt tartamtól és attól, hogy egyszeri vagy folyamatos díjas a szerződés. A Társaság nem tesz különbséget a unit linked és a garantált hozamú befektetést választó ügyfeleink között a visszavásárlási feltételeket illetően. A visszavásárlási díjat általában a biztosítás havi díja és egy szorzószám adja, mely a tartam függvényében változik, de van olyan termékük is, amelynél visszavásárláskor pár ezer forintos fix költséget vonnak le.

Az OTP Garancia Biztosító egyszeri díjas unit-linked termékeinél bármikor, folyamatos díjas unit-linked termékeinél 2 év díjjal fedezett tartam eltelte után nyílik lehetőség a visszavásárlásra. A visszavásárlási összeg a visszavásárlási kérelem biztosítóhoz való beérkezése utáni 2. munkanapra számolt aktuális megtakarítási összeg visszavásárlási hányad szerinti értéke. A visszavásárlási hányad a szerződés tartamának, a visszavásárlásig eltelt időnek és a díjfizetési gyakoriságnak (egyszeri vagy folyamatos díjas) függvénye. Az eseti befizetések (rendkívüli befizetések) 100%-on visszavásárolhatók.

Az OTP Garancia Biztosító vegyes életbiztosításainál 2 év (Stádium életbiztosítás) illetve 3 év (Forrás termékcsalád, Gránit életbiztosítás) díjjal fedezett tartam eltelte után nyílik mód a visszavásárlásra. A visszavásárlási összeg 2 részből tevődik össze: a szolgáltatási tartalék (a befizetett díjakból a jövőbeni szolgáltatások és költségek fedezetére képzett tartalék) 90%-ából és a nyereségtartalék (a módozat díjtartalékán elért, a technikai kamathozam feletti kamatnyereség ügyfélnek visszajuttatott részéből képzett összeg) 100%-ából.

Az Allianz Életprogramok esetében bármikor lehetőség van visszavásárlásra - mondta Kósa Zoltán ügyvezető igazgató. A rendszeres díjfizetésű Életprogramoknál a korlátozás a rendszeres díjból képzett egységek tartam eleji visszavásárlási értékére vonatkozik, mely azonban az első 3 év eltelte után már 100%.

Az egyszeri díjfizetésű Allianz Életprogram esetében az egyszeri díj a befizetést követően bármikor, 100%-os értéken vásárolható vissza. A rendszeres vagy egyszeri díjas szerződésekre a tartam alatt befizetett eseti díjakból képzett egységek visszavásárlási értéke szintén 100%, mely csak abban az esetben csökken 1%-kal, ha a visszavásárlásra a befizetést követő egy éven belül kerül sor.