Súlyos, hány napot bukik az életéből egy átlag pesti autós a dugóban: európai toplistán a magyar főváros

Budapest a 21. az európai dugórangsorban a Tomtom navigációs cég tavalyi évre vonatkozó adatai szerint. Az összesítésből kiderült, hogy a dugóhelyzet valamelyest romlott a magyar fővárosban az előző évhez képest, ugyanis a városközpontban átlagosan 26 perc 33 másodperc volt megtenni 10 kilométert, ami egy percnyi növekményt jelent 2023-hoz képest. 

A részletes adatok szerint a pesti belvárosban a reggeli csúcsidőszakban 10 kilométert 31,5 perc alatt lehetett megtenni átlagosan, de ennél durvább a délutáni csúcs, amikor több mint 34 percbe telt ugyanez. 

Kiderült, ha valaki minden hétköznap 10 kilométert oda-vissza közlekedett a budapesti közlekedési csúcsidőben, akkor 2024-ben összesen 110 órát töltött a dugóban, azaz 4 napot és 14 órát. Mindez majdnem 12 órával több, mint egy évvel korábban.

Összességében a legrosszabb nap az autózásra tavaly szeptember 17-e volt, amikoris 35 perc és 45 másodpercbe telt megtenni 10 kilométert a csúcsidőben. Akkoriban az árvíz miatt lezárták többek között a pesti rakpartokat, így nem meglepő hogy feltorlódott a forgalom.

A Budapest körüli rangsor azt mutatja, hogy a magyar fővárost több, hasonló forgalmi terhelésű város előzi meg. Közvetlenül Budapest előtt található Poznan (27 perc 4 mp), Marseille (27:14) és Milánó (27:06), ezekben a városokban valamivel gyorsabban lehet 10 kilométert megtenni, mint Budapesten (26 perc 33 mp). Ezek a települések tehát némileg jobb helyzetben vannak, de még mindig a legforgalmasabb európai nagyvárosok közé tartoznak.

Budapesttel közel azonos szinten áll Szófia (26:29), Frankfurt (26:27), Zürich (26:18) és Valencia (26:18). Ezekben a városokban alig néhány másodperces eltérés van a budapesti értékhez képest, vagyis a torlódások mértéke gyakorlatilag ugyanabban a sávban mozog. Koppenhága (26:07) szintén csak minimálisan kedvezőbb helyzetben van, így a magyar főváros az európai középmezőny felső részébe tartozik, de továbbra is jelentősen túlterhelt a kontinens más nagyvárosaihoz képest.

Mint kiderült, London vezeti Európa leginkább túlterhelt városainak listáját: itt átlagosan 33 perc 17 másodpercbe telt tavaly 10 kilométert megtenni a belvárosban, ami további 40 másodperces romlás az előző évhez képest. A második helyen Dublin áll 32 perc 45 másodperces átlaggal és kiugróan magas, 47 százalékos torlódási szinttel, míg a harmadik Barcelona lett 31 perc 13 másodperccel, ahol szintén nőtt az utazási idő.

A negyedik Bukarestben 31 perc 9 másodperc az átlagos menetidő 10 kilométeren, amit 150 elvesztegetett csúcsidős óra kísér évente – ezzel a román főváros a lista egyik legrosszabb mutatóját produkálja. Bordeaux (31:08), Brüsszel (30:22) és Róma (29:59) szintén a legforgalmasabb európai városok közé tartoznak, rendre folyamatos romlással. A top 10-be került még Athén, Bécs és a lengyel Wrocław, utóbbi az egyetlen, ahol kis mértékben javult a helyzet.

Összességében Európa legforgalmasabb városai jelenleg London, Dublin és Barcelona, amelyek mind jelentősen meghaladják a 30 perces átlagos menetidőt 10 kilométeren, és évi 100–155 órás csúcsidős veszteglést okoznak az autósoknak.

Egyre több időt vesz el az életünkből a közlekedés

Mint a KSH adataiból is kiderült, az elmúlt közel négy évtizedben jelentősen nőtt a közlekedésre fordított idő Magyarországon, különösen Budapesten és a nagyobb városokban. Míg az 1986/1987-es időszakban a fővárosban élők átlagosan 93 percet töltöttek naponta utazással, addig 2024/2025-re ez az idő 116 percre emelkedett. A növekedés mögött egyaránt állhat a városszerkezet változása, a közlekedési igények bővülése, valamint a közúti forgalom lassulása. A főváros kiemelkedő értékei jól mutatják a nagyvárosi mobilitás egyre komplexebb kihívásait.

A vármegyeszékhelyeken a növekedés mérsékeltebb, de így is markáns: a napi átlagos utazási idő 1986/1987-ben 74 perc volt, míg 2024/2025-re 98 percre nőtt. Ez arra utal, hogy a közepes méretű városokban is jelentősen emelkedett a közlekedés időigénye, valószínűleg a városi agglomerációk terjeszkedése és az ingázás erősödése miatt. A folyamatot erősítheti, hogy ezek a települések egyre inkább régiós központokká váltak, a szolgáltatások és munkahelyek koncentrációjával.

Az egyéb városok kategóriája szintén látványos növekedést mutat: a napi átlagos közlekedési idő 73 percről 98 percre emelkedett az elmúlt évtizedekben. Ez azt jelzi, hogy még a kisebb városi központokban is jelentősen hosszabb lett a közlekedők napja. A helyi infrastruktúra fejlesztése ugyan több területen történt, de úgy tűnik, a növekvő forgalom és a települések növekvő kiterjedése ellensúlyozta ezek előnyeit.

A községekben élők esetében a növekedés valamivel fokozatosabb, de így is meghatározó: a korábbi 71 perces napi közlekedési idő mára 95 percre nőtt. A vidéki ingázók helyzete különösen érzékeny az autóforgalom növekedésére és a közösségi közlekedés elérhetőségére. A településszerkezetből adódóan sok esetben távolabb találhatók a munkahelyek és a szolgáltatások, ami hosszabb utazásokat eredményez.

Címlapkép: Kocsis Zoltán, MTI/MTVA