Itt a pontos dátum: ekkortól tiltanák be a benzines és dízel autókat Magyarországon is

Tavaly júliusban az Európai Bizottság bemutatta a "Fit for 55" uniós klímacsomagot, amelyből az is kiderült, hogy a brüsszeli döntéshozók először jelentősen szigorítanák a járművek megengedett szén-dioxid-kibocsátását az előttünk álló évtizedben, majd be is tiltanák a benzines és dízel autók értékesítését 2035-től.

A javaslatot immár az Európai Parlament is megszavazta, így a tagállamokon a sor, hogy véleményt mondjanak a szigorításról. Az ügy erősen megosztja az egyes országokat: vannak, akik már jóval korábban a konkrét céldátum kijelölését követelték, a német kormánykoalíción belül hatalmas vitát robbantott ki a 2035-ös határidő elfogadása, a legfrissebb híradások pedig már arról szolnak, hogy a tagállamok egy kisebb csoportja teljesen új tervvel állt elő. Olaszország, Portugália, Szlovákia, Bulgária és Románia öt évvel elhalasztaná az új benzin- és dízelüzemű járművek értékesítésének betiltását.

Ez derült ki legalábbis abból a Reuters birtokába jutott dokumentumból, amelyet az uniós tagállamok között küldtek szét. Az új terv szerint az öt ország a gépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának 90 százalékos csökkentését szorgalmazza 2035-re, és a 100 százalékos célt, amely egyet jelentene a belsőégésű motorok száműzésével, 2040-re módosítaná. A tagállamok indoklása szerint minden országnak megfelelő és személyre szabott átmeneti időszakokat kell meghatározni az Európai Unióban.

Persze naivitás lenne azt gondolni, hogy a kezdeményezés mögött csupán az áll, hogy igazságtalannak tartják, hogy minden EU-s tagállamra „ráerőltetnék” az elektromos autózást, miközben hatalmas különbségek vannak az egyes nemzetek rendelkezésre álló töltőinfrastruktúrája és lakosaik vásárlóereje között, fejti ki a Portfolio. A 2035-ös céldátum felgyorsítaná az elektromobiltiásra történő átállást, ez pedig azoknak a nemzetek fájna a legjobban, amelyek gazdaságában fontos szerepet tölt be az autóipar. Az öt tagállam közül közéjük tartozik Szlovákia, Románia és Olaszország is, amelyek egyaránt ott vannak a legnagyobb autógyártók között Európában.

Brüsszel szerint a 2035-ös dátum azért kulcsfontosságú, mert az új autók átlagos élettartama 15 év, így egy későbbi céldátum megakadályozná, hogy az Európai Unió 2050-re karbon-semlegessé váljon. Ennek az állapotnak az elérése a tudósok szerint igazi globális mérföldkő lenne, amely érdemben hozzájárulhatna a ránk leselkedő klímakatasztrófa elkerüléséhez. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy egyes számítások és vélemények szerint a 2035-ös céldátum is túl megengedő és valójában 2030-tól kellene betiltani a belsőégésű motorral szerelt járművek értékesítését a siker érdekében.

A Reuters beszámolójában emlékeztetett arra, hogy az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) korábban hevesen ellenezte a 2035-ös céldátum bevezetését, többek között az Európai Unió nem megfelelő töltőinfrastruktúrájára, illetve annak bizonytalan bővítésére hivatkozva. Hangsúlyozni kell ugyanakkor azt is, hogy egymás után jelentetik be a vezető autógyártók, száműzik a belsőégésű motorral szerelt járműveket a kínálatukból és kizárólag elektromos autók előállítására és értékesítésére fognak koncentrálni. Közéjük tartozik a Volkswagen csoport is, amely a legnagyobb szereplője az európai autópiacnak. A német autógyártó korábbi ígérete szerint 2035-től teljesen felhagy majd a benzines és dízel autók értékesítésével és kizárólag az elektromos autók fejlesztésére, gyártására és eladására koncentrál majd Európában.

Arról nem is beszélve, hogy az utóbbi hónapokban már maguk az autógyártók lobbiztak azért, hogy a brüsszeli döntéshozók mihamarabb döntsenek az ügyben és nevesítsék a 2035-ös céldátumot. Egy széleskörű iparági koalíció, amelynek a Ford és a Volvo is tagja, konkrétan arra kérte az Európai Uniót, hogy 2035-től minden új európai személygépkocsi és kisteherautó legyen zéró emissziós, továbbá a döntéshozók határozzon meg kötelező töltőinfrastruktúra-célokat. Ezek a szereplők azzal érveltek, hogy a pontos határidőre azért van szükség, mert csak így teljesíthető az EU által 2050-re előirányzott klímacél elérése.

Az egyes tagállamok és a vezető autógyártók igyekezet nem véletlen: nem csak arról van szó ugyanis, hogy konkrét céldátum hiányában, vagy egy sokkal megengedőbb határidővel az Európai Unió végül nem jár sikerrel a hosszú távú klímacéljainak elérésében. Hanem arról is, hogy olyan hátrányba kerülhet az elektormobiltás területén Kínával és az Egyesült Államokkal szemben, amelyet végül képtelen lesz ledolgozni.