Alig ismert törvény miatt üthetik meg a bokájukat a magyar autósok: ezért akár börtön is járhat

Több mint 440 esetben indult eljárás Magyarországon segítégnyújtás elmulasztása miatt 2020-ban - derült ki a PRE-STAT adataiból. Ezalatt cserbenhagyás miatt ugyanabban az évben 173 eljárás indult.

A trendeket megnézve az esetek száma - bár igencsak hullamvasutazik - 2010 óta folyamatosan csökken. 10 évvel korábban még 838 esetben intézkedtek a hatóságok segítségnyújtás elmulasztása miatt, cserbenhagyást pedig 424 esetben követtek el.

A területi bontást nézve segítségnyújtás elmulasztása miatt Budapesten indult a legtöbb eljárás: 2020-ban 119 esetet regisztráltak. Bács-Kiskunban és Pest megyében 42, illetve 41 ilyen bűncselekmény történt.

Ezzel szemben Vasban és Tolnában 5, Zalában, Nógrádban és Csongrád-Csanádban 7 darab, Komárom Esztergomban pedig összesen 8 esetben indult eljárás 2020-ban.

Meglepő, de cserbenhagyások tekintetében nem a főváros vezet: a legtöbb eset (19 darab) Bács-Kiskun megyében történt abban az évben, a második helyen Borsod és Pest áll 18 esettel, és 14 ilyen történt Győr-Moson-Sopronban, Szabolcsban, és Veszprém megyében.

Hajdú-Biharban ellentétben nem regisztráltak cserbenhagyást 2020-ban, Tolnában és Csongrád-Csanádban pedig két ilyen történt. Jász-Nagykun- Szolnok megyében és Nógrádban pedig négy esetet vettek nyilvántartásba.

Mi a különbség a kettő között?

A Btk. szerint a cserbenhagyás az alábbi esetben valósul meg:

Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

MIndezzel szemben a segítségnyújtás elmulasztását az követi el, aki:

nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Sőt, a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. Ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles lett volna (pl. orvos, tűzoltó, vízimentő), akkor a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

Látható tehát, hogy a legnagyobb különbség a két bűncselekmény között, hogy a cserbenhagyást csak az követhet el, aki a közlekedésben részt vesz, mialatt a segítségnyújtás elmulasztása élet és testi épség elleni bűncselekménynek minősül, ennélfogva bárki elkövetheti.

Éppen ezért utóbbi nem is csak a közlekedési baleseteknél követhető el, hanem bármilyen hétköznapi szituációban, például, ha elsétálsz egy utcán összeeső ember mellett.

Sőt, a cserbenhagyás is csak akkor áll meg, ha a közlekedési balesetben nem történt személyi sérülés, és senkinek nem volt szüksége segítségre. Abban a pillanatban, amikor valaki sérülést szenvedett, vagy segítségre szorult volna, az eset egyből segítségnyújtás elmulasztásának minősül, ha elhajtasz - ilyenkor érdemes figyelembe venni azt is, hogy a mai világban már bárhol lehet egy térfigyelő kamera, így könnyen utánunk tudnak nyúlni a hatóságok.

Tehát, ha már csak feltételezzük, hogy valaki bajban van, álljunk meg, és győződjünk meg róla, hogy szükséges-e a segítségnyújtás – és ha igen, akkor az adott körülményekhez igazodva nyújtsunk segítséget, értesítsük a hatóságokat. Ugyanakkor a jogalkotó azt nem várja el, hogy saját képességeinken felül segítsünk, akár életünk kockáztatásával: például, ha látunk egy fuldoklót, vízimentő jártasság nélkül ne ugorjunk utána a vízbe, de például mentőmellényt kötelesek vagyunk neki dobni, ha van a kezünk ügyében.