Friss hírek érkeztek a CIA riasztásáról: ezt tudjuk most a lehetséges orosz támadásról

Ahogy azt korábban mi is megírtuk, az El Mundo spanyol napilapban Xavier Colás újságíró által nyilvánosságra hozott információk alapján a riasztás John Ratcliffe CIA-igazgató augusztusi moszkvai látogatásáig nyúlik vissza. Az amerikai forgatókönyv szerint az oroszok hétköznapi teherhajóknak álcázott tengeri platformokról indítanák a támadásokat.

A litván védelmi minisztérium forrásai szerint a bevetni kívánt eszköz a Gerbera nevű orosz drón. A mindössze két méter hosszú, 18 kilogrammos gép akár 600 kilométeres hatótávolsággal bírhat. Mivel robbanótöltete csupán 4–5 kilogramm, nem tömegpusztításra tervezték. A cél sokkal inkább a szimbolikus, bénító hatás elérése, így a repülőterek ideiglenes leállítása, tűzesetek okozása, valamint annak demonstrálása, hogy Moszkva szárazföldi határok átlépése nélkül is képes lecsapni Európa belső területeire.

A módszer használata nem puszta feltételezés. Egy svéd haditengerészeti egység korábban már észlelt olyan drónt, amely egy orosz hírszerző hajóról szállt fel az Öresund-szorosban. Emellett a lipcsei repülőtér elleni, az orosz titkosszolgálatnak tulajdonított akció, valamint a lengyel légtérbe tévedt drónok esetei is jelzik a fenyegetés valóságát.

Keir Giles, az orosz katonai stratégia brit szakértője szerint a Kreml logikáját nem a földrajzi közelség, hanem a sebezhetőség vezérli. Moszkva tudatosan Európa leggyengébb pontjait keresi, és olyan országokat pécéz ki, mint Spanyolország, amelyek nem rendelkeznek az ilyen típusú fenyegetések elhárítására alkalmas, integrált légvédelmi rendszerekkel. Mark Rutte NATO-főtitkár korábban már figyelmeztetett arra, hogy a földrajzi távolság ma már nem jelent garanciát, hiszen egy orosz rakéta alig tíz perccel hosszabb idő alatt éri el Madridot, mint Varsót.

A katonai sebezhetőség mellett a politikai időzítés is kulcsfontosságú. Spanyolország, Franciaország és Olaszország egyaránt választások elé néz 2027-ben. Vlagyimir Putyin kormánya egy alacsony költségű, de nagy médianyilvánosságot kapó akcióval igyekezhet kihasználni a társadalmakban az ukrajnai háború elhúzódása miatt kialakult fásultságot.

A jelentés különösen érzékeny pillanatban érte a spanyol vezetést. Pedro Sánchez kormánya vonakodik a NATO által elvárt szintre emelni a védelmi kiadásokat, ami nyílt feszültséghez és a kétoldalú kapcsolatok megromlásához vezetett Donald Trumppal. Ezt jól mutatta, amikor Sánchez nemrég bojkottálta az amerikai elnök New York-i ENSZ-fogadását. A megfelelő légvédelmi beruházások hiánya most, a közvetlen fenyegetés árnyékában komoly nyomást helyez a madridi kormányra.

Az orosz befolyás ráadásul nemcsak katonai értelemben jelent kockázatot Spanyolország számára. Az andalúziai tengerparton évek óta kimutatható a Kremlhez köthető körök gazdasági jelenléte. Közismert példa Vlagyimir Putyin volt feleségének, Ljudmila Ocseretnajának és jelenlegi férjének esete, akik több mint kétmillió euró értékű luxusingatlanokat birtokoltak Marbellán. Bár a szankcióktól tartva állítólag megpróbáltak túladni ezeken, az orosz gazdasági érdekek hálózata továbbra is jelen van a térségben.

A mostani hírszerzési figyelmeztetés rávilágít arra, hogy Oroszország továbbra is a nyílt háborús küszöb alatti zónában tevékenykedik. A szabotázsakciók és a reakcióidőt tesztelő provokációk immár a Földközi-tenger felé terjeszkednek, végérvényesen szertefoszlatva azt a hamis illúziót, hogy a távolság megvédheti a dél-európai államokat.