Innen érkezhet az újabb csapás a magyar autósokra, mindenki megérzi majd

Mi köze van egy mindössze 33 kilométer széles közel-keleti tengeri átjárónak a magyar autósok mindennapjaihoz? Az SZTE szakértőinek közreműködésével készült cikk bemutatja, hogyan kapcsolódik össze a Hormuzi-szoros földtani kialakulása, a globális energiakereskedelem és az üzemanyagok ára.

A világkereskedelem első számú terméke továbbra is a kőolaj, amelynek negyede a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán között húzódó Hormuzi-szoroson keresztül jut el a világpiacra. Prof. Dr. Kovács Zoltán, az SZTE TTIK FFI oktatója és az MTA rendes tagja rámutat: a szűk átjáró a világ legkritikusabb energiakereskedelmi szűkülete.

Bár az itt áthaladó kőolaj közel 84%-a Ázsiába tart, a globális piacok révén a térség konfliktusai miatti kínálatcsökkenés – például az áthaladó forgalom közelmúltbeli negyedére esése – árfelhajtó hatása Európában, így a magyar benzinkutakon is azonnal és drasztikusan érezhető.

A feszültség gyökere azonban nem csupán a modern geopolitikában, hanem a Föld több százmillió éves történetében rejlik. Prof. Dr. Pál-Molnár Elemér, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője hangsúlyozza: a szoros egy geológiai kényszerpálya, amely az Arábiai-lemez és Eurázsia ütközési övezetében alakult ki, és mai formáját a jégkorszakot követő tengerszint-emelkedésnek köszönheti.

Bár a térség szeizmikusan ma is aktív, a geológus megnyugtató választ adott: a szoros átjárhatóságát jelenleg elsősorban nem természeti katasztrófák (például földrengések), hanem politikai és katonai tényezők veszélyeztetik.

A Hormuzi-szoros esete tökéletes példája annak, hogy a földrajz messze túlmutat a helyek puszta ismeretén. Megmutatja, hogyan fonódik össze a geológia, a társadalomföldrajz és a világgazdaság, és miként hatnak a távoli folyamatok a mindennapjainkra és a családi költségvetésünkre.