Olyan hét jön, ami emberemlékezet óta nem volt Magyarországon: ez lesz ám a teszt, nem árt előre felkészülni

Hétfőtől teljesen leáll a Paksi Atomerőmű, mert az aszály miatt annyira alacsony a Duna vízszintje. A helyzet akár hosszabb távon is fennmaradhat, ami komoly terhelést jelenthet a magyar villamosenergia-rendszernek.

Perger András, az Energiaklub energiaprogram-vezetője szerint a kialakult helyzet azt mutatja, hogy az atomenergia sem független az időjárástól. Rövid távon nincs igazán jó megoldás, ezért a következő hetekben időnként szükség lehet egy-egy nagy fogyasztó lekapcsolására - írja közleményében a Másfélfok. A rendszer ugyanis továbbra is arra van méretezve, hogy Paks legalább 1500 megawatt teljesítményt adjon le, mivel általában egyszerre csak egy blokkot kapcsolnak ki. Ekkora kiesést nehéz lehet hirtelen importból pótolni, különösen úgy, hogy Magyarország egyébként is vásárol külföldről villamos energiát.

Az előző, június végi hőhullám idején is sokat jelentett a napenergia-kapacitás, és napközben most is ez mérsékelheti a paksi kiesés hatását. Perger András szerint ezekben az órákban várhatóan nem lesz szükség importra. Éjszaka és kora este azonban már komolyabb gondok jelentkezhetnek. A helyzetet súlyosbítja, hogy az elmúlt évtizedben nem történt érdemi erőműfejlesztés, így abban lehet bízni, hogy a jellemzően elöregedett erőműrendszert sikerül felpörgetni, és az esti igények felét ki tudja szolgálni.

A jelenlegi helyzeten túlmutató, viszonylag gyors megoldást az energiatárolás fejlesztése és további napenergia-kapacitások kiépítése jelentheti. A hosszú hőhullámokat gyakran szélcsend kíséri, ezért a szélenergia ilyenkor kevésbé használható. A biomassza, valamint bizonyos mértékben a geotermikus energia szintén hozzájárulhat az ellátáshoz. Fontos lenne ugyanakkor a fogyasztás csökkentése is, főként a kora esti órákban, valamint a lakóépületek szigetelése.

Perger András szerint a helyzet másik fontos tanulsága, hogy a klímaváltozás hatásaival rendkívül nehéz előre tervezni. A Paks II. környezeti hatásvizsgálatánál olyan Duna-paraméterekkel számoltak, amelyeket a valóság már a tervek beadása után három évvel meghaladott.

Az atomenergia időjárástól való függésének csökkentése, például hűtőtornyok építése az üzemideje végéhez közeledő Paks I. mellé, egy hűtőtó kialakítása vagy más műszaki megoldások alkalmazása nehezen tervezhető és jelentős költségekkel járna. Az energiaprogram-vezető szerint ezért érdemes megfontolni, hogy ezt a pénzt inkább energiatárolásra és a megújuló energiaforrások bővítésére fordítsák.