A rekordhőség már a rezsiszámlákon is nyomot hagy: egyre többet költenek erre az európai családok

Az uniós háztartások hűtésre fordított energiafelhasználása 2018 és 2024 között 40 500 terajoule-ról 80 400 terajoule-ra (TJ) emelkedett, ami 99 százalékos növekedést jelent. Ha hosszabb távra tekintünk, a változás még szembetűnőbb, hiszen 2010-ben ez az érték még csupán 15 500 TJ volt, ami tizennégy év alatt 420 százalékos növekedést jelent.

A növekedési ütem országonként jelentősen eltér, az adatokat azonban óvatosan kell kezelni. Egyes tagállamokban korábban alig vagy egyáltalán nem használtak energiát hűtésre, így a légkondicionálók terjedésével már a kis abszolút értékek is óriási százalékos ugrást mutatnak. Ausztriában például 22 terajoule-ról 253-ra nőtt a fogyasztás, ami a maga több mint 1000 százalékos bővülésével a legnagyobb növekedést jelenti. Csehországban 244, Olaszországban pedig 193 százalékos volt a bővülés, és ez az utóbbi adat jól mutatja, hogy az igények ott is tovább emelkednek, ahol a klimatizálás már régóta megszokott.

EZ IS ÉRDEKELHET

Érik a légkondi-krach Magyarországon: erre senki nem számított 2026-ban, mi lesz a következő hőhullámkor?

Egy friss felmérés megmutatja, mely országokban alapfelszerelés a klíma, és hol számít még mindig ritkaságnak.

A hűtésre fordított energiafelhasználás Magyarországon is több mint a duplájára emelkedett, nálunk 171 százalékos növekedést regisztráltak. Hasonló ütemet mértek Finnországban 163 százalékkal, Spanyolországban 127 százalékkal, Szlovéniában 114 százalékkal, valamint Görögországban 103 százalékkal. A legnagyobb uniós gazdaságok közül Franciaországban 52 százalékos volt az emelkedés, míg Németországban viszonylag stabil maradt a helyzet, mindössze 8 százalékos bővüléssel.

A hűtés részaránya a háztartások teljes energiafogyasztásán belül jelentős eltéréseket mutat. Az uniós átlag 2024-ben mindössze 0,84 százalék volt, egyes országokban azonban kiemelkedő a szerepe, így például Cipruson 16, Máltán 15, míg a tagjelölt Albániában 13,4 százalékot tesz ki. Az abszolút értékeket tekintve Olaszország vezet 26 300 terajoule-lal, ami az uniós összfogyasztás közel egyharmadát, pontosan 32,7 százalékát jelenti. Spanyolország a második helyen áll 17,8 százalékkal, míg Görögország a harmadik 14,8 százalékos részesedéssel.

A növekvő hűtési igény már most átalakítja az európai villamosenergia-piacot. A 2026. júniusi hőhullámok idején a négy legnagyobb uniós gazdaságban meredeken emelkedett a villamosenergia-igény, a legjelentősebb növekedést pedig Franciaországban mérték. A francia hálózatüzemeltető, az RTE szerint minden 1 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés 0,7–1 gigawattal növeli a keresletet. A nagykereskedelmi villamosenergia-árak is megugrottak, Németországban például meghaladták a megawattóránkénti 200 eurót, miközben Franciaországban közel 160, Spanyolországban pedig több mint 110 eurós szintet értek el. Európa egyébként a Föld leggyorsabban melegedő kontinense, ahol a felmelegedés üteme a globális átlag kétszerese.