Brutális rendőri túlkapás egy kiskorú ellen: a hazai ügyészség lesöpörte az ügyet az asztalról - az EU-ban ítélték meg a kártérítést

Az eset még 2019 októberében történt, amikor a 17 éves Schönberger Ádám a barátaival jogosítvány nélkül autózott az éjszakában. Miután a rendőrök felfigyeltek rájuk és igazoltatni akarták őket, a fiú elmenekült. Az őt képviselő Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatása szerint a fiatal azért futott el, mert hetekkel korábban szemtanúja volt annak, ahogy a testvérét rendőrök bántalmazták.

Amikor az intézkedő, a helyi és a készenléti állományhoz tartozó rendőrök utolérték a fiatalt, egyikük megrugdosta a földön fekvő fiút, majd egy elemlámpával fejbe is ütötte. Bár járőrtársa kétszer is rászólt, hogy fejezze be az erőszakot, a bántalmazás folytatódott. A megbilincselt, testszerte zúzódásokat és horzsolásokat szenvedő fiúhoz végül mentőt kellett hívni.

A bántalmazás miatt indult büntetőügyet a Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség egy év elteltével lezárta, ám a nyomozás számos hiányossággal küzdött. Az ügyészség által kirendelt igazságügyi orvosszakértő a fiú csonttörését egy hónapokkal korábbi motorbaleset számlájára írta, miközben egy másik szakvélemény egyértelműen cáfolta a rendőrök azon védekezését, hogy a fiatal a sötétben elesve szerezte a sérüléseit.

Az ügyészség ezt a második szakvéleményt figyelmen kívül hagyta, nem hallgatta ki sem a feltételezett elkövetőt, sem a járőrtársát, és meg sem kísérelte feloldani a vallomások közötti ellentmondásokat.

Miután a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerültek, a fiú a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi bírósághoz fordult. Az EJEB megállapította, hogy a megalapozott gyanú ellenére a hazai nyomozás nem volt kellően alapos, így a magyar államot 5500 eurós igazságos jóvátétel megfizetésére kötelezte.

Győző Gábor, a sértettet képviselő ügyvéd az ítélet kapcsán hangsúlyozta, hogy az állami szerveknek meg kellene érteniük, a rendőri bántalmazás semmilyen körülmények között nem elfogadható, és az ilyen eseteket ugyanolyan szigorral kellene kezelni, mint a hivatalos személy elleni erőszakot.

A strasbourgi döntés egybevág az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának megállapításaival is. A testület korábban már fokozott felügyeleti eljárást rendelt el a magyar állammal szemben a rendszerszintű problémák miatt.

A Magyar Helsinki Bizottság – amely idén januárban már tizedik alkalommal nyújtotta be helyzetjelentését és javaslatait – felhívta a figyelmet arra, hogy az államnak végre meg kellene fogadnia a civil jogvédők iránymutatásait, hiszen másfél évtizede nem tapasztalható érdemi javulás a rendőri bántalmazások megelőzése, feltárása és megbüntetése terén.