Itt a vége: holnaptól nem Sulyok Tamás a köztársasági elnök

Közösségi oldalán közzétett bejelentésében Sulyok Tamás kifejtette, hogy döntése előtt két lehetőség állt, mégpedig az, hogy vagy eleget tesz alkotmányos kötelességének, vagy megtagadja azt, amivel viszont nyílt jogsértést követ el.

Jogi lehetőségeinek és lelkiismeretének alapos mérlegelése után végül az okmány aláírása mellett döntött. Lépését azzal indokolta, hogy a hatályos Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök az alkotmánymódosítások tartalmi vizsgálatát nem kérheti az Alkotmánybíróságtól, így érdemi kontrollt sem gyakorolhat a folyamat felett. Korábban a Velencei Bizottsághoz és az Alkotmánybírósághoz is fordult, mivel úgy vélte, a kormánypárti lépés példátlan módon sérti a hatalommegosztás és a demokrácia elveit. Hozzátette, hogy amennyiben az erőpolitizálás kiiktatja a jog korlátait, annak beláthatatlan következményei lesznek.

A módosítás hátterében a kétharmados többséggel kormányzó Tisza Párt és Magyar Péter kampányígérete áll. A kormánypárt vezetője már a választások előtt egyértelművé tette, hogy hatalomra kerülésük esetén eltávolítják a korábbi kormánypártok által kinevezett tisztségviselőket. Mivel az érintettek a számukra megszabott, május végi határidőig nem mondtak le önként, a parlament alaptörvény-módosítással mozdította el őket.

Magyar Péter azzal érvelt, hogy Sulyok Tamás nem a nemzet egységét képviselte, hanem a korábbi Orbán-kormányt szolgálta ki, és a fontos társadalmi ügyekben hallgatott. Kiemelte ugyanakkor, hogy a mostani döntés csupán egy egyszeri, tarthatatlan helyzet lezárását szolgálja, nem pedig arra ad felhatalmazást, hogy újabb pártkatonákat ültessenek az állami pozíciókba.

A lépést az ellenzékbe szorult Fidesz hevesen bírálta, egyenesen az önkényuralom kezdetének nevezve azt. Gulyás Gergely szerint, ha egy parlamenti többség tisztán politikai okokból leválthatja az államfőt, akkor Magyarországon mostantól bárkivel bármit meg lehet tenni. A párt tiltakozásul a jogállam védelmében tüntetést is szervezett a Sándor-palotához.

Az államfő leváltásán túl a tizenhetedik alaptörvény-módosítás mélyreható közjogi és intézményi változásokat is eredményez. Visszaállítják az alkotmánybírák hetvenéves felső korhatárát – amellyel mások mellett Polt Péter mandátuma is hamarosan véget ér –, hivatali idejüket pedig tizenkettő helyett kilenc évre csökkentik, míg elnöküket ismét maguk közül választhatják meg. Szintén rövidül, és hat évben maximálódik a Kúria, valamint az Országos Bírósági Hivatal elnökének hivatali ideje, ráadásul újraválasztásukra sem lesz lehetőség, kiválasztásukba pedig nagyobb beleszólást kapnak a bírák.

Komoly átalakítás, hogy az országgyűlési képviselők esetében tizenkét éves, azaz legfeljebb három ciklusra terjedő megbízatási korlátot vezetnek be. A módosító csomag emellett szűkíti a sarkalatos törvények körét, eltörli a Költségvetési Tanács vétójogát, megszünteti az Országgyűlési Őrséget, és októbertől a vármegyék nevét ismét megyékre változtatja. Továbbá az Alkotmánybíróság visszakapja a költségvetési és adóügyek feletti normakontroll-jogkörét, valamint megteremtik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal alkotmányos alapjait.

Sulyok Tamás távozása után a köztársasági elnöki feladat- és hatásköröket ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes gyakorolja, akinek házelnöki teendőit ez idő alatt az egyik alelnök látja el. Az Országgyűlésnek harminc napon belül, titkos szavazással kell új köztársasági elnököt választania. Bármely harmincötödik életévét betöltött magyar állampolgár választható, feltéve, hogy rendelkezik legalább negyven országgyűlési képviselő ajánlásával. A jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján önálló jelöltállításra csak a kormánypárt, illetve a negyvennégy fős Fidesz-frakció képes.

Magyar Péter ígérete szerint olyan jelöltet fognak javasolni, aki a valós nemzeti egységet testesíti meg, és akit az ellenzék is támogatni tud, bár konkrét nevet egyelőre nem említett. Azt is előrevetítette, hogy a jelenlegi helyzet átmeneti, és egy jövőbeli, népszavazással megerősített új alkotmány keretében akár a köztársasági elnök közvetlen megválasztására is áttérhet az ország.