Európai elemzés a magyar választási eredményről: sokan teljesen félreértik, mit jelent Magyar Péter győzelme

Magyar Péter Tisza Pártja kétharmados, alkotmányozó többséget szerzett a 199 fős egykamarás parlamentben. Ez pontosan akkora felhatalmazás, amellyel korábban Orbán Viktor szilárdította meg a hatalmát. A párt az Európai Néppárthoz (EPP) tartozik, és azt ígéri, hogy konstruktívan fog együttműködni Brüsszellel. Kérdéses ugyanakkor, hogy a Tisza aláveti-e magát az EPP frakciófegyelmének. A kampányidőszakban ugyanis éppen azért tolerálták a különutas politikáját, hogy a Fidesz ne bélyegezhesse Magyart Brüsszel "bábjaként".

Az európai progresszív pártcsaládok egyöntetűen üdvözölték Orbán bukását. Iratxe García Pérez, a szociáldemokrata frakció vezetője "történelmi" győzelemről írt. A liberális Renew csoport vezetője, Valérie Hayer a rekordmagas részvételt méltatta, míg Terry Reintke, a Zöldek társelnöke egyenesen "európai fordulópontról" beszélt. A baloldali frakció vezetője, Manon Aubry óvatosabban fogalmazott.

Bár megkönnyebbülésének adott hangot, hangsúlyozta, hogy Magyar Péter nem jelent valódi szakítást az Orbán-korszakkal, és továbbra is határozottan jobboldali politikát fog folytatni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Történelmi bejelentést tett Magyar Péter: Orbán Viktor sosem lehet többé Magyarország miniszterelnöke!

A vasárnap esti kétharmados győzelem után megtartotta első nemzetközi sajtótájékoztatóját Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke.

A szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom hat mandátumot szerzett. Ez az eredmény elmarad attól, amitől egyes elemzők előzetesen tartottak, hiszen sokan úgy vélték, a párt akár a mérleg nyelve is lehet az új parlamentben. Vezetője, Toroczkai László már a 2006-os zavargások idejéből ismert szereplője a magyar politikának.

A baloldal számára az eredmény megsemmisítő volt. Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciója (DK) messze elmaradt az ötszázalékos parlamenti küszöbtől. Dobrev Klára, aki alig egy százalékot kapott a listán, a választás éjszakáján lemondott a pártelnökségről. Ugyanakkor üdvözölte az "Orbán-rendszer" végét. Ez a hivatalosan Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) nevezett berendezkedés, amelynek Nyilatkozata 2010 óta kötelezően ki volt függesztve minden állami és közigazgatási intézményben. A Magyar Szocialista Párt meg sem kísérelte az indulást.

Orbán hatalmának gyökerei a 2006-os politikai válságig nyúlnak vissza. Ekkor az újraválasztott szocialista miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc egy kiszivárgott beszédében ismerte el, hogy kormánya hazudott a választóknak, és a csőd szélére sodorta az országot.

Az ezt követő utcai zavargások, a paramilitáris szervezetek felvonulásai és a gazdasági megszorítások olyan közfelháborodást szültek, amely 2010-ben hatalomba söpörte Orbánt. Csaknem egy nemzedéknyi idő elteltével most ugyanez az "ebből elég volt" életérzés vetett véget az ő politikai korszakának is - jegyzi meg az Euractiv.