Választás 2026: 99%-os a feldolgozottság, most már matematikailag is biztos, hogy kétharmaddal ül be a Parlamentbe a TISZA Párt

A listás szavazatok 98,93 százalékos feldolgozottságánál a TISZA Párt több mint 53 százalékot szerzett, ami 45 listás mandátumot jelent. A második helyen a Fidesz–KDNP végzett 38 százalék körüli eredménnyel és 42 listás hellyel.

A parlamenti erőviszonyokat azonban az egyéni körzetek döntötték el: a TISZA Párt itt tarolt igazán, hiszen összesen 93 egyéni mandátumot szerzett. Ez egyébként hétfőn még változhat, hiszen hétfő reggel 3 egyéni választókörzetben is minimális a különbség a jelöltek között, amelyek közül kettőben a Fidesz jelöltje vezet. Ez egyrészt újraszámlálást tehet indokolttá, másrészt pedig a levélszavazatok összesítése még hátravan. A TISZA Párt akár két újabb mandátumra is számíthat, mire elérjük a 100%-os feldolgozottságot, ugyanis a közvéleménykutatók szerint ezek jellemzően a győztes TISZA Pártnak kedvezhetnek.

Szűkebb parlamenti mezőny

A kisebb pártok közül a Mi Hazánk Mozgalom jutott még be érdemi súllyal a parlamentbe, 6 mandátummal. A Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nem érte el a parlamenti képviselethez szükséges szintet listán, így mandátum nélkül maradtak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az a nem mindegy! Négyéves csúcson a forint a Tisza Párt győzelme után: meddig erősödhet még a magyar pénz?

Bár az előzetes esélylatolgatások is hasonló irányba mutattak, a Tisza Párt győzelmének aránya a piaci várakozásokat is felülmúlta.

Kétharmad: stabil kormányzás vagy új korszak?

A 199 fős Országgyűlésben a kétharmadhoz legalább 133 mandátum szükséges, amit a TISZA Párt jelentősen túlteljesített. Ez alkotmányozó többséget biztosít, vagyis a kormány akár sarkalatos törvényeket és az alaptörvényt is módosíthatja ellenzéki támogatás nélkül.

A mostani eredmény politikai értelemben korszakhatár: hosszú idő után nem a Fidesz–KDNP alakíthat kormányt, hanem egy új politikai erő, új vezetéssel és várhatóan új irányvonalakkal.

Mi következik?

A következő hetekben megindul a kormányalakítás folyamata, amelynek végén Magyar Péter miniszterelnökké választása várható. A kétharmados felhatalmazás ugyanakkor egyszerre jelent lehetőséget és felelősséget: a választók egyértelműen erős kormányzást várnak, de az is kérdés, hogy az új többség hogyan él majd ezzel a rendkívüli politikai erővel.

Az eredmény tehát nemcsak kormányváltást, hanem a magyar politikai rendszer új fejezetének kezdetét is jelenti.