Fordulat készül az EU-ban: plusz forrásokhoz juthat hozzá Magyarország?

Az Európai Bizottság tisztviselői által kidolgozott koncepció célja, hogy a még mindig orosz fosszilis energiahordozókat importáló országok – köztük Magyarország és Szlovákia – ne maradjanak pénzügyi segítség nélkül az átállás során. A megoldás kulcsa a RePowerEU-hitelek felhasználási határidejének technikai módosítása lenne. Bár a program hivatalos zárása 2026. augusztus 31., egy már Lengyelország esetében is alkalmazott jogi megoldás révén a források felhasználása egészen 2027 végéig elhúzódhatna.

A "lengyel modell" lényege nem a végső határidő formális módosítása, hanem a végrehajtás átütemezése. A tervezet szerint a tagállamok nem közvetlen projektekre, hanem egy állami közvetítőn keresztül létrehozott pénzügyi alapba kapnák meg a támogatást. Az uniós mérföldkő teljesítéséhez elegendő lenne ezen alap felállítása és a források lekötése 2026-ig, a tényleges kifizetések és a beruházások megvalósítása pedig átnyúlhatna a következő évekre is. Ez a magyar költségvetés számára – a teljes, 4,6 milliárd eurós keretből – mintegy 2–2,2 milliárd eurónyi, az orosz leválást segítő forrás lehívását tehetné biztonságosabbá.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezer forintos benzin? Megszólaltak a szakértők a Barátság-vezeték ügyében

Úgy vélik, a fejlesztések elmaradása inkább a politikai akarat hiányára, mintsem pénzügyi akadályokra vezethető vissza.

A pénzügyi engedményre égető szükség van, mivel az Európai Unió Tanácsa január végén elfogadta a REPowerEU-rendelet szigorítását. Ez a döntés nem szankciós, hanem belső piaci alapokon teszi kötelezővé az orosz energiahordozók teljes kivezetését 2027 végéig. A szabályozás lépcsőzetes: az új gázszerződésekre vonatkozó tilalom szinte azonnal, az LNG-import tilalma 2027 elején, míg a vezetékes gázé és a kőolajé 2027 őszén lépne életbe. A tagállamoknak legkésőbb 2026 tavaszáig diverzifikációs terveket kell bemutatniuk, tartós mentességre pedig nincs lehetőség.

A brüsszeli terveket azonban keresztbehúzhatja az aktuális geopolitikai helyzet, ugyanis a Barátság kőolajvezeték január végi, orosz dróntámadás okozta sérülése miatt diplomáciai konfliktus alakult ki. Míg az ukrán fél a helyreállítás elhúzódására hivatkozik, addig a magyar és a szlovák kormány politikai szándékosságot sejt a szállítások szüneteltetése mögött. Válaszlépésként a magyar kabinet megvétózta az Ukrajnának szánt, 2026–2027-re vonatkozó 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot.

Uniós források szerint a magyar kormány lépése komoly felháborodást váltott ki a tagállamok között. Brüsszelben most arra várnak, hogy az ukrán hatóságok ígéretének megfelelően március elejére helyreálljon a vezeték működése, ami után a magyar vétó visszavonását remélik.

A bizottsági tisztviselők óvatosak, ugyanis nem szeretnék, ha a RePowerEU-hosszabbítási javaslatot a magyar nyomásgyakorlásnak tett engedményként értelmeznék. Ez különösen kényes kérdés a közelgő magyarországi parlamenti választásokra való tekintettel, ahol a vezeték ügye már kampánytémává vált. A szoros határidők miatt azonban sürgeti az idő a feleket, hiszen a politikai patthelyzet miatt hamarosan veszélybe kerülhet az orosz leváláshoz szükséges beruházások finanszírozása.