Bejelentette az ázsiai atomhatalom: nyílt háborúban állnak Afganisztánnal - durva következménye lehet

Pakisztáni tisztviselők tájékoztatása szerint a légierő az éjszaka folyamán lőszerraktárakat, katonai létesítményeket és fegyveres csoportok rejtekhelyeit támadta Afganisztán területén. Az afgán tálib kormány megerősítette a támadás tényét, közlésük szerint többek között Kabult, Kandahárt és Paktia tartományt is találat érte. Egy kabuli lakos arról számolt be, hogy tucatnál is több robbanást hallott, amelyet fegyverropogás követett, miközben vadászgépek húztak át a város felett.

Ataullah Tarar pakisztáni tájékoztatási miniszter közlése alapján a "precíziós légicsapások" során 133 tálib harcost likvidáltak, további kétszázat pedig megsebesítettek. Havadzsa Aszif védelmi miniszter az eddigi leghatározottabb hangnemet ütötte meg: "Türelmünk elfogyott. Mostantól nyílt szembenállásról van szó, döntő fellépés következik." Hozzátette, hogy az amerikai csapatok 2021-es kivonulása óta Afganisztán szerinte "India gyarmatává" vált. Azzal vádolta a tálibokat, hogy a világ minden tájáról terroristákat toboroztak, majd a terrorizmust Pakisztánba exportálták.

A tálibok részéről Zabihullah Mudzsáhid kormányszóvivő arról számolt be, hogy csapataik elfoglaltak egy pakisztáni katonai előőrsöt a határmenti Hoszt tartományban. Állítása szerint az akcióban tucatnyi pakisztáni katona esett el vagy sebesült meg, emellett jelentős mennyiségű hadifelszerelést zsákmányoltak. A veszteségekre vonatkozó adatokat péntek reggelig független forrásból nem erősítették meg.

A konfliktus kiéleződésének közvetlen előzménye, hogy csütörtökön afgán tálib harcosok támadták meg a vitatott Durand-vonal menti pakisztáni állásokat, a rajtaütés több halálos áldozatot követelt. A tálibok az akciót a korábbi pakisztáni légicsapások megtorlásának minősítették, utalva arra, hogy februárban Pakisztán kelet-afganisztáni célpontokat bombázott, ami állításuk szerint civil áldozatokkal is járt.

A feszültséget tovább fokozta a február 6-i iszlámábádi öngyilkos merénylet, amelyet egy síita mecsetben követtek el, és 31 ember életét követelte. Pakisztán állítása szerint bizonyítékokkal rendelkezik arról, hogy a támadást Afganisztánból irányították. A merénylet elkövetését a Tehrik-i-Talibán Pakisztán (TTP) és az Iszlám Állam helyi szervezete vállalta magára.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt a lista, ezek a lőporos hordó országok bármikor robbanhatnak: durva háborús láncreakció jöhet a világban 2026-ban?

A világpolitika látszólag megszokott válságai mögött egyre több olyan konfliktus gyűlik, amely bármikor nyílt háborúvá fajulhat.

Iszlámábád régóta vádolja az afgán tálib kormányt azzal, hogy logisztikai és műveleti támogatást nyújt a TTP-nek. Bár a szervezet hivatalosan különálló entitás, szoros szövetségesi viszonyt ápol az afgán tálibokkal. A pakisztáni vezetés szerint a TTP Afganisztán területéről, India megbízásából hajtja végre akcióit, ezt azonban a fegyveres csoport, valamint Kabul és Újdelhi egyaránt tagadja.

A két ország diplomáciai viszonya 2024 októbere óta különösen feszült, amikor a véres határösszecsapások során katonák, civilek és fegyveresek tucatjai vesztették életüket. A helyzet rendezésére a Katar közvetítésével létrejött tűzszünet és az isztambuli tárgyalások sem vezettek eredményre.

Pakisztán néhány hónapja Indiával is komoly konfliktusba került. Erről itt írtunk bővebben.