A FIFA elnöke, Gianni Infantino a világbajnoki jegyárak körüli vitában tréfásan megígérte, hogy személyesen visz hot dogot és kólát annak, aki 2 millió dollárért vesz...
Brutális láncreakció indult el a világban a közel-keleti helyzet miatt: a kőolajpiac csak a kezdet volt, minden egy irányba mutat
Az Irán elleni amerikai–izraeli háború a második hetébe lépett, az energiapiacok pedig továbbra is heves kilengéseket mutatnak. A Brent nyersolaj hordónkénti ára csütörtökön átlépte a 100 dolláros lélektani határt. A Hormuzi-szoros lezárása ráadásul nemcsak az olajellátást, hanem a globális műtrágya- és élelmiszer-kereskedelmet is súlyosan veszélyezteti. A konfliktus legváratlanabb következménye az lehet, hogy Washingtont két legnagyobb riválisa, Kína és Oroszország még szorosabb együttműködésre kényszeríti.
A közel-keleti konfliktus szélesedésével annak gazdasági hatásai is egyre bővülnek. Tegnap cikkében az Agrárszektor jegyezte meg, hogy az európai takarmányipar jelenleg erősen kitett a globális beszállítói láncoknak, különösen a távol-keleti importnak. A legfontosabb takarmány-adalékanyagok – köztük vitaminok, mikroelemek és aminosavak – döntő része ugyanis Ázsiából, elsősorban Kínából érkezik, ami a piaci bizonytalanság idején komoly kockázatokat hordoz.
Majd így folytatták: "mintegy 400 ezer tonna indiai basmati rizs rekedt a kikötőkben és a tengeren, miután a térségben zajló katonai műveletek hatására a konténeres fuvardíjak több mint a duplájukra emelkedtek. India a világ legnagyobb prémium minőségű basmatirizs-exportőre, és szállítmányainak több mint fele közel-keleti piacokra kerül. A fő vásárlók között szerepel Szaúd-Arábia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek."
A kőolajpiachoz visszatértve: annak piaca az elmúlt időszakban már egyébként is áthelyeződött. A Perzsa-öböl kőolaja korábban elsősorban nyugatra, az Egyesült Államokba és Európába áramlott, mára azonban Ázsia, és mindenekelőtt Kína vált a legfontosabb felvevőpiaccá.
Kína önmagában a globális olajimport nagyjából negyedét adja, amelynek jelentős része az öbölmenti államokból érkezik, emellett az iráni nyersolajexport mintegy 90 százalékát szintén Peking vásárolja fel, a szankciókat megkerülve, Malajzián keresztül - erre már Adam Hanieh Közel-Kelet szakértő hívta fel a figyelmet a The Guardian-on megjelent elemző cikkében.
A Hormuzi-szoros lezárása ezért közvetlenül fenyegeti Kína energiabiztonságát. Rövid távon Peking a becslések szerint 1,1–1,4 milliárd hordós stratégiai kőolajkészleteiből képes tompítani a sokkhatást. Ha azonban az ellátási zavar elhúzódik, Kína várhatóan tovább mélyíti energetikai függőségét Oroszországtól. Ez a lépés a két nagyhatalom amúgy is erősödő partnerségét még szorosabbra fűzheti.
A konfliktus gazdasági hatásai messze túlmutatnak a kőolajpiacon: az öbölmenti államok nemzeti olajtársaságai, élükön a Szaúdi Aramcóval, az utóbbi években a kitermelés mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a finomításra, a petrolkémiára és a műtrágyagyártásra. Ennek eredményeként a Hormuzi-szoroson már nem csupán nyersolaj halad át: itt bonyolítják le a világ karbamidkereskedelmének több mint egyharmadát, valamint a foszfátműtrágyákhoz elengedhetetlen kénexport közel felét is.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A karbamid a leggyakrabban használt nitrogénműtrágya, amely a globális növénytermesztés mintegy felénél nélkülözhetetlen. A szállítások akadozása miatt a műtrágyaárak már most meredek emelkedésnek indultak. Ha a fennakadás az északi félteke jelenlegi vetési idényében tartóssá válik, a gazdálkodók termelési költségei drámaian megugorhatnak. Ez a drágulás végül a globális élelmiszerárakban is meg fog jelenni.
A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen sokkok soha nem egyenletesen oszlanak el. A 2008-as pénzügyi válságtól kezdve az Ukrajna elleni orosz inváziót követő élelmiszer- és energiaválságig a legkiszolgáltatottabb társadalmakat mindig aránytalanul súlyos csapások érték. Az importált üzemanyagtól, műtrágyától és élelmiszertől függő globális Dél országai különösen sérülékenyek. Esetükben az emelkedő energia- és nyersanyagárak gyorsan élelmiszer-inflációhoz és fizetésimérleg-válsághoz, szélsőséges esetben pedig éhínséghez is vezethetnek.
A háború végső soron a globális energiarendszer strukturális sebezhetőségére világít rá. Az energetikai átállásról folytatott évtizedes viták ellenére a világgazdaság termelése és kereskedelme továbbra is kritikus mértékben függ a kőolajtól és a földgáztól. A Perzsa-öböl térsége pedig továbbra is ennek a rendszernek a központja. Nemcsak nyersolajszállítóként meghatározó, hanem azon finomítói, vegyipari és műtrágya-előállítási kapacitásai révén is, amelyek a globális ipart és a mezőgazdaságot egyaránt fenntartják.
-
A héten nyit a régió új nemzetközi filmipari eseménye (x)
Május 8-án indul a Eurocine Budapest a Hungexpo-n
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








