Eddig alig ismert fegyverért állnak sorba a világ tehetős kormányai: ebből még nagyon nagy baj is lehet

Az elfogódrónokat fejlesztő cégek egybehangzóan arról számoltak be, hogy a háború kitörése óta megsokszorozódtak a megkereséseik. A svéd Nordic Air Defense üzletfejlesztési igazgatója, Jens Holzapfel elmondta, hogy míg korábban havi egy-két érdeklődő jelentkezett a Közel-Keletről, most napi szinten érkeznek az ajánlatkérések. A tajvani Tron Future szóvivője szerint a cég drónelhárító termékeire irányuló nemzetközi érdeklődés "gyakorlatilag megduplázódott". A potenciális vásárlók túlnyomó többsége az Öböl-menti államok kormányaitól és védelmi szerveitől kerül ki, de európai országok is bejelentkeztek.

A kereslet megugrásának hátterében Irán tömeges Shahed dróntámadásai állnak, amelyeket az Egyesült Államok és szövetségesei ellen indított az Öböl térségében. A drónok egy része sikeresen áttörte a légvédelmet, és eltalálta a célpontjait, köztük amerikai katonai létesítményeket is. A hagyományos légvédelmi rakéták készletei azonban korlátozottak és túl drágák is ahhoz, hogy tömegesen vessék be őket a darabonként 20-50 ezer dollárba kerülő Shahedek ellen. A potenciális vásárlók ezért egyre inkább a kinetikus, azaz a fizikai megsemmisítésen alapuló megoldások felé fordulnak az elektronikai zavarás helyett.

Ukrajna élen jár a technológiában

Az olcsóbb megoldás alkalmazásában eddig leginkább Ukrajna járt az élen. Ott kis méretű FPV-drónokkal üldözik, majd a levegőben nekik ütközve semmisítik meg a Shahedeket. Az ukrán Wild Hornets, a népszerű Sting elfogódrón gyártója a korábbi napi egy-két megkeresés helyett immár naponta több tucatot kap. Egy másik ukrán gyártó, a Skyfall közlése szerint havi akár tízezer elfogódrónt is exportálhatna anélkül, hogy azzal Ukrajna saját szükségleteit veszélyeztetné. Az ukrán cégek azonban egyelőre nehezen tudnak üzletet kötni. Egy háborús jogszabály ugyanis széles körben tiltja az exportot, mivel a pilóta nélküli rendszerek a harctéri műveletek alapvető eszközei. Kijev ugyan vizsgálja a szabályozott kivitel lehetőségét, és Zelenszkij elnök is többször jelezte nyitottságát a szövetségesek, köztük az Öböl-menti államok megsegítésére, de egyelőre csak légvédelmi szakértőkkel segítik az iráni drónok elleni védekezést. 

A más országokban működő elfogódrón-gyártók számára a hirtelen jött kereslet olyan mértékű, hogy a legtöbben nem biztosak benne, hogy képesek lesznek lépést tartani vele. Mivel a technológia viszonylag fiatal, sok cég gyártókapacitása még nincs teljesen kiépítve. A lett Origin Robotics vezérigazgatója, Agirs Kipurs elmondta, hogy cége jelenleg a már megkötött szerződéseinek teljesítésén dolgozik, emiatt a megnövekedett keresletnek csak "korlátozott részét" tudják kielégíteni. A cseh TRL Drones ugyan folyamatosan növeli a kapacitását, de kénytelen gondosan rangsorolni a beérkező megrendeléseket. Ennek során azokat az ügyfeleket részesítik előnyben, akik pontosan ismerik az igényeiket, és gyorsan tudnak dönteni.

A tajvani Tron Future szóvivője egy másik felvevőpiacot is kiemelt. A kelet-ázsiai kereslet szintén megduplázódott, ami részben a kínai, Shahed-szerű drónok – például a Lung M9 és a Fejlung 300D – miatti aggodalmakkal függ össze. Mint elmondta, a kínai hadsereg egyértelműen tanul az ukrán harctéri tapasztalatokból. Egy, a Tajvani-szorosban kirobbanó esetleges konfliktus során hasonló támadásokra kell számítani, ebben az esetben pedig az elfogódrónokra ott is szükség lehet.