A német államfő a demokrácia védelmére szólított fel. "Cselekednünk kell. Képesek vagyunk rá. Demokráciánknak nem kell megadnia magát. A demokrácia meg tudja védeni magát."
Folytatódik Nagy-Britanniában az úgynevezett "dízelbotrány": 1,6 millió brit autótulajdonos indított pert neves autógyártók ellen a londoni Legfelsőbb Bíróságon, azt állítva, hogy a cégek manipulálták a kibocsátási teszteket, hasonlóan a 2015-ös Volkswagen-botrányhoz - közölte a 444.
A Mercedes-Benz, a Ford, a Nissan, a Renault, valamint a Stellantis csoporthoz tartozó Peugeot és Citroën ellen indult az angol jogtörténet egyik legnagyobb csoportos keresete. A felperesek szerint a gyártók olyan "csalóberendezéseket" alkalmaztak, amelyek érzékelték a tesztkörülményeket, és ilyenkor a károsanyag-kibocsátást a törvényi határértékek alatt tartották, míg normál közúti használat során ezek a korlátozások nem működtek.
Az érintett autógyártók határozottan tagadják a vádakat. A Mercedes-Benz közleménye szerint kibocsátás-szabályozó rendszereik mind jogilag, mind műszakilag megfelelnek az előírásoknak. A vállalatok elutasítanak minden párhuzamot a 2015-ös Volkswagen-üggyel, amely súlyos pénzügyi következményekkel járt a német konszern számára.
Emlékezetes, hogy a Volkswagen dízelbotránya 2015 szeptemberében pattant ki, amikor az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) leleplezte, hogy a vállalat olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító rendszerébe, amely felismerte a tesztkörülményeket. Ennek köszönhetően az autók a vizsgálatok során a valós nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét mutatták. A Volkswagen később elismerte a csalást, amely világszerte közel 11 millió járművet érintett, ebből 8,5 milliót az Európai Unióban értékesítettek.
A Volkswagen-botrány jogi következményei súlyosak voltak: a pénzbüntetéseken túl 2023-ban a müncheni tartományi bíróság felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélte Rupert Stadlert, a német Volkswagen csoporthoz tartozó Audi autógyár igazgatótanácsának korábbi elnökét.








