Tovább gyűrűzik az újkor nagy dízelbotránya: ez kemény menet lesz, örökre megváltozhat minden

A Mercedes-Benz, a Ford, a Nissan, a Renault, valamint a Stellantis csoporthoz tartozó Peugeot és Citroën ellen indult az angol jogtörténet egyik legnagyobb csoportos keresete. A felperesek szerint a gyártók olyan "csalóberendezéseket" alkalmaztak, amelyek érzékelték a tesztkörülményeket, és ilyenkor a károsanyag-kibocsátást a törvényi határértékek alatt tartották, míg normál közúti használat során ezek a korlátozások nem működtek.

Az érintett autógyártók határozottan tagadják a vádakat. A Mercedes-Benz közleménye szerint kibocsátás-szabályozó rendszereik mind jogilag, mind műszakilag megfelelnek az előírásoknak. A vállalatok elutasítanak minden párhuzamot a 2015-ös Volkswagen-üggyel, amely súlyos pénzügyi következményekkel járt a német konszern számára.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyre több autós csinálja a Lidl, Aldi, Tesco parkolóban: ha ilyet látsz, azonnal jelentsd a bolt vezetőjének

A 2025. 41. heti összefoglalónkban a legfontosabb magyar gazdasági és társadalmi témákat gyűjtöttük össze.

Emlékezetes, hogy a Volkswagen dízelbotránya 2015 szeptemberében pattant ki, amikor az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) leleplezte, hogy a vállalat olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító rendszerébe, amely felismerte a tesztkörülményeket. Ennek köszönhetően az autók a vizsgálatok során a valós nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét mutatták. A Volkswagen később elismerte a csalást, amely világszerte közel 11 millió járművet érintett, ebből 8,5 milliót az Európai Unióban értékesítettek.

A Volkswagen-botrány jogi következményei súlyosak voltak: a pénzbüntetéseken túl 2023-ban a müncheni tartományi bíróság felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélte Rupert Stadlert, a német Volkswagen csoporthoz tartozó Audi autógyár igazgatótanácsának korábbi elnökét.