Teljes búcsú 2025-ben így nyerhető: ezek a teljes búcsú feltételei

Cikkünkben annak jártunk utána, mi a teljes búcsú jelentése és mi mindent érdemes tudnunk a teljes búcsú feltételei kapcsán. Tudtad, hogy teljes búcsú nyerhető, ha a katolikus egyház egyik híve minden feltételt teljesít? Na de mégis miről szól a vallásgyakorlás ezen formája, mely egyházak ismerik el a teljes búcsú létjogosultságát és milyen történelmi események állnak a háttérben?

Mi a teljes búcsú jelentése?

A katolikus egyház tanításai szerint a bűnbánat gyakorlása visszavezeti a híveket a kegyelem állapotába, azonban a „bűn nyomai” megmaradnak az emberben. Mivel a bűneinkkel okozott károk miatt vezekelnünk kell, az emberi lélek üdvözülésének elnyeréséhez hozzá tartozik az „ideigtartó” büntetés, avagy a tisztítótűzben bizonyos ideig történő szenvedés is. A búcsú (latinul indulgencia, azaz elengedés) a római katolikus egyház bűnbánati vallásgyakorlata, amely során – a bűnbánat szentségében már feloldozást nyert bűnért – a hívek elnyerik az ideigtartó büntetés elengedését.

A teljes búcsú jelentése tehát az ideigtartó büntetés elengedése (Isten elengedi az egyház által a büntetést), ami azt jelenti, hogy ha a teljes búcsút követően elhaláloznánk, megszabadulnánk a ránk váró tisztítótűztől és a mennyországba jutnánk. A teljes búcsút önmagunk helyett egy tisztítótűzben szenvedő lélek számára is fel lehet ajánlani.

A magyar „búcsú” kifejezés ugyanígy az indulgenciára utal, azt jelenti, hogy az ember búcsút vesz a rá váró büntetéstől. Búcsúknak nevezzük továbbá az olyan rendezvényeket is, amelyeken az összegyűlt hívek együttesen zarándokolnak el valamely híres kegyhelyhez (pl. csíksomlyói búcsú). A kegyhelyek olyan misztikus tulajdonságokkal felruházott helyszínek, ahol a szentek ereklyéit őrzik (vagy a tiszteletükhöz kapcsolódó szentképeket, szobrokat találunk).

Fontos hozzátennünk, hogy nem minden keresztény egyház ismeri el a búcsú létjogosultságát: a görögkeleti katolikusok nem ismerik el, a protestáns egyházak (pl. reformátusok) pedig tiltják is.

Teljes búcsú 2025-ben: ezt kell tudnunk a Jubileumi Szentévről

A megboldogult Ferenc pápa jóvoltából 2025-ben Jubileumi Szentévet tart a katolikus egyház, melynek az a különlegessége, hogy idén jubileumi teljes búcsú nyerhető azok számára is, akik megbánták bűneiket, de súlyos okokból kifolyólag nem tudnak megjelenni a templomban. Közéjük tartoznak a világtól elzártan élő szerzetesek és apácák, az időskorúak, a betegek, illetve a fogvatartottak is. Nekik – amennyiben megfelelnek a teljes búcsú feltételeinek – nem szükséges személyesen részt venniük egyházi eseményeken, elegendő az is, ha a tévében vagy online meghallgatják a pápa/püspök szavait és otthon elmondják a szükséges imáikat, felajánlják nehézségeiket.

A feltételek teljesülése mellett azok is elnyerhetik a jubileumi teljes búcsút, akik lelkigyakorlatokon, népmissziókon és templomi továbbképzéseken vesznek részt, illetve akik megfelelő ideig látogatják nehéz helyzetben lévő (pl. beteg, fogyatékkal élő, magányos időskorú) testvéreiket. Mindemellett azoknak is jár a teljes búcsú, akik tartózkodnak rossz szokásaiktól, hiábavaló figyelemeltereléseiktől (pl. közösségi média túlzott használata) vagy a felesleges fogyasztástól.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így élt és vezette a katolikus világot Ferenc pápa

Ferenc pápa mindig kiállt a szegények, az elesettek mellett - a XXI. század harmadik pápája azonban nem csak ezzel vonult be a katolicizmus történelemkönyvébe.

Mik a teljes búcsú feltételei?

Ahhoz, hogy teljesüljenek a teljes búcsú feltételei, a hívőben meg kell, hogy legyen a búcsú elnyerése iránti vágy (a hívő valóban vágyik arra, hogy bűnei megbocsátást nyerjenek), ennek tudatában pedig el kell érnie az ún. „teljes felkészültséget” (ez gyakorlatilag a kegyelem állapota). Ezen felül a következő három feltételnek kell teljesülnie:

1. szentgyónás (azt fejezi ki, hogy a hívő az egyház bűnbocsátó hatalma által akar feloldozást nyerni);
2. szentáldozás (célja a Krisztussal való egyesülés, a hívők a szentmisén magukhoz veszik Krisztus testét és vérét);
3. imádság a pápa szándékára (pl. Üdvözlégy, Miatyánk, Hiszekegy vagy más imádságok elmondása).

Továbbá: a három feltétel teljesítésének napját megelőző vagy követő 20 nap során a bűnbánónak egy „jó cselekedetet” is végre kell hajtania. Ez lehet például valamilyen vallásos cselekedet (pl.  zarándoklat vagy a Szentírás olvasása), bűnbánati cselekedet (pl. böjtölés) vagy irgalmassági cselekedet (pl. jótékonykodás, adakozás) is. Ha valaki megfelel a fenti feltételeknek és elvégzi a jó cselekedetet, minden nap, de naponta legfeljebb egyszer megismételheti a teljes búcsú elnyerését.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennyi a pápa fizetése 2025-ben: rémesen meggazdagodhat a következő katolikus egyházfő?

Bár Ferenc pápa sosem vette fel havi fizetését, a pápa fizetése igencsak magas összeg, havonta majd 11,5 millió forint járna az egyházfőnek.

A búcsú szokásának eredete

A búcsúk a római katolikus egyházban a 11-12. század során jelentek meg, ekkoriban terjedt el ugyanis széleskörűen a tisztítótűztől való félelem gondolata. A történelem során a pápák és püspökök hol megengedőbb, hol szigorúbb irányvonalat képviseltek a vezeklés és a bűnbánat gyakorlás tekintetében. A súlyos, akár halálos bűnökért való vezeklés tipikus formája volt a szent helyekre, például Jeruzsálembe vagy Santiago de Compostelába való elzarándoklás, azonban – mivel ez a bűnbánók részéről nagy ráfordítást igényelt – idővel elterjedt a zarándoklattal egyenértékű pénzösszegek felajánlása, amit az egyház is támogatott.

A középkor évszázadai során a bűnbocsánat egyre inkább összefonódott a pénzfelajánlással, éppen ezért a reformátorok hevesen ellenezték a teljes búcsú „eladását”. Az üzletszerű búcsúvásárlás a 16. századi búcsúcédulák árusításában csúcsosodott ki, amely ellen Luther Márton is fellépett, mondván a lelki üdvösség „ingyenes”, nem lehet érte pénzt kérni. Végül a római katolikus egyház is eltörölte a pénzért történő búcsúztatást 1567-ben, azonban a búcsú, mint a bűnbocsánat elnyerésének fontos mozzanata a fent leírt módon napjainkig fennmaradt.