Egy év telt el, de semmi sem történt: Draghi reformterve porosodik a fiókban

Az Európai Unió gazdasági versenyképességének megerősítésére kidolgozott átfogó reformterv gyakorlatilag megtorpant a tagállamok ellenállása miatt. A volt Európai Központi Bank-elnök és olasz kormányfő, Mario Draghi frusztrációját fejezve ki a Politico információi szerint hangsúlyozta: "Azokat a hatalmas beruházásokat, amelyekre a jövőben szükség lesz, nem akkor kell megtenni, amikor a helyzet már fenntarthatatlanná válik, hanem most, amikor még van erőnk alakítani a jövőnket."

A tavaly bemutatott Draghi-jelentés számos kulcsfontosságú területen javasolt előrelépést: uniós szintű infrastrukturális fejlesztéseket, megfizethető energiát biztosító új hálózatot, közös védelmi beszerzéseket az amerikai függőség csökkentésére, valamint egységes pénzügyi szektor kialakítását az európai technológiai vállalkozások finanszírozására.

Bár a tervet kezdetben lelkesen fogadták az uniós vezetők, a gyakorlati megvalósítás szinte teljesen elakadt. Emmanuel Macron francia elnök, Pedro Sánchez spanyol kormányfő és Friedrich Merz német politikus is támogatásáról biztosította a reformokat, a nemzeti érdekek ütközése azonban megakadályozta az előrelépést.

Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság iparstratégiáért felelős alelnöke elismerte, hogy bár a Draghi-jelentés "az EU gazdasági doktrínájává vált", a "Draghi-hatás" jelentősen gyengül, amikor konkrét jogszabályokról kezdődnek a tárgyalások a tagállamok között.

A halogatás különösen szembetűnő az energiaszektorban, ahol egy friss elemzés szerint egyetlen javasolt intézkedést sem hajtottak végre. Anna Stürgkh osztrák EP-képviselő rámutatott a probléma gyökerére: "Ha összekapcsolják a hálózataikat olyan országokkal, ahol magasabbak az árak, az ő áraik is emelkedni fognak. Ez tény."

Hasonló akadályokba ütközik a bankunió megvalósítása is. Luis Garicano spanyol közgazdász szerint nem a Bizottság, hanem a nemzeti kormányok gátolják a tőke szabad áramlását a tagállamok között. A közös adósságkibocsátást pedig elsősorban Németország és Hollandia ellenzi, miközben a Covid utáni költségvetési megszorítások tovább szűkítik a stratégiai beruházásokra fordítható forrásokat.

Draghi, aki korábbi pozícióiban közvetlen döntéshozatali jogkörrel rendelkezett, most csak figyelmeztetésekkel élhet. Februárban az Európai Parlament előtt már nyíltan bírálta a tagállamokat: "Azt mondjátok, nem a közös adósságra, nem az egységes piacra, nem a tőkepiaci unióra. Nem mondhattok nemet mindenkire és mindenre."

Augusztusban egy rimini rendezvényen az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalások kudarcát "nagyon brutális ébresztőnek" minősítette. "Be kellett törődnünk abba, hogy legnagyobb kereskedelmi partnerünk és szövetségesünk vámokat vetett ki ránk, és minket sürgetett a katonai kiadások növelésére – mindezt olyan módon, amely nem feltétlenül szolgálja Európa érdekeit."

Az Európai Bizottság Ursula von der Leyen vezetésével nyolcfős munkacsoportot állított fel a Draghi-terv végrehajtására, amit szakértők elégtelennek tartanak. A Bizottság egy 410 milliárd eurós közös ipari alap létrehozásával próbálja összehangolni az erőforrásokat, de már most látszik, hogy ez komoly vitákat fog generálni a tagállamok között.

Draghi szerint 2025 fordulópontot jelent Európa geopolitikai illúzióiban. "Évekig azt hitte az Európai Unió, hogy 450 millió fogyasztójának gazdasági ereje önmagában geopolitikai hatalmat és befolyást biztosít a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban" – fogalmazott. "Ez az év lesz az, amikor ez az illúzió végleg szertefoszlott." A volt jegybankelnök figyelmeztetése szerint a kontinens csak akkor őrizheti meg gazdasági súlyát, ha a tagállamok félreteszik a belpolitikai megfontolásokat és közösen lépnek fel – erre azonban egyre kevesebb idő áll rendelkezésre.