Lassan látni az egész képet: itt a lista, így hatnak a világra Trump vámjai

Az áprilisban bejelentett amerikai vámok körüli helyzet fokozatosan tisztul, bár továbbra is számos bizonytalanság övezi a tényleges megállapodásokat és azok részleteit. Az eredetileg országonként meghatározott vámok helyett Trump egységes 10 százalékos vámtarifát léptetett életbe, ami azóta a legtöbb ország esetében 15 százalékra emelkedett - kivéve az Egyesült Királyságot, amely 10 százalékos tarifával a legkedvezőbb helyzetben van.

A Yale egyetem számításai szerint az átlagos effektív amerikai importvám a tavalyi év végi 2,3 százalékról 16,6 százalék fölé emelkedett, ami azonban alacsonyabb az április 2-án bejelentett 28 százaléknál. Elemzői várakozások szerint a később bevezetendő szektorális vámokkal együtt ez az érték 18-20 százalék körül alakulhat.

Az USA számos kereskedelmi partnerével sikerült megállapodást kötnie. Az EU, Japán és Dél-Korea 15 százalékos vámot kapott a korábban jelzett 20-25 százalék helyett, cserébe jelentős amerikai energia- és védelmi eszköz vásárlást, valamint beruházásokat vállaltak. Kanadával és Mexikóval még nincs megállapodás - előbbi 35 százalékos vámot kaphat, utóbbi 90 napos halasztást kapott a 30 százalékos vám alól, miközben az USMCA megállapodás alá tartozó termékek továbbra is vámmentesek maradnak.

Kína esetében a tárgyalások folytatódnak, a határidőt újabb 90 nappal meghosszabbították, így egyelőre marad a 40 százalékos vámtarifa. A fejlődő ázsiai országok általában 19-25 százalék közötti vámokat kaptak. India 25 százalékos vámot fizet (plusz további 25 százalékot az orosz olajvásárlások miatt), míg Indonézia, Tajvan, Malajzia, Thaiföld és a Fülöp-szigetek 19 százalékot tudott kialkudni.

Különösen érdekes Brazília esete, amely az áprilisi 10 százalék helyett 50 százalékos vámot kapott, bevallottan politikai okokból. Svájc szintén az eredetinél magasabb, 39 százalékos vámmal szembesül, bár két fő exportcikke, az arany és a gyógyszer eddig kivételt képezett.

A legnagyobb bizonytalanságot a jelenleg mentességet élvező ágazatokra, különösen a gyógyszeriparra és az elektronikai iparra vonatkozó vámtarifák jelentik. A gyógyszeripari vámok alacsony szintről indulhatnak, de 2026-2027-re akár 250 százalékra is emelkedhetnek. A félvezetőkre kilátásba helyezett 100 százalékos vám nem okozott nagy felfordulást a piacokon, mivel a nagy cégek ezt az USA-ban végrehajtott beruházásokkal ki tudják védeni. A jelenlegi megállapodások csak keretegyezmények, részletes kidolgozásuk és törvénybe iktatásuk még időbe telhet.

Jogi kockázatok is fennállnak: ha az amerikai bíróság elutasítja az adminisztráció IEEPA-ra hivatkozó érvelését, az jelentősen megváltoztathatja a vámok bevezetésének menetét.

A makrogazdasági hatásokat illetően az elemzők egyetértenek abban, hogy "a gazdasági növekedés üteme várhatóan csökken világszerte, és az infláció emelkedik majd a vámemelések hatására." A riogató kommentárokkal szemben azonban a szakértők többsége nem számít recesszióra az USA-ban. A Bloomberg elemzői konszenzusa 1,5 százalékos, az IMF 1,9 százalékos, az Amundi pedig 1,6 százalékos GDP-növekedést vár 2025-re.

A vámok inflációs hatása már megjelent egyes indexekben, de az elemzők elhúzódó következményekre számítanak a készletezési különbségek miatt. Kulcskérdés, hogy ki viseli végül a vámok terhét: a fogyasztó, az importőr vagy az exportáló cég. A JPM Privát Bank elemzői szerint "a vámok áthárítási rátája (azaz mennyivel emelik az árakat a vállalatok a vámok miatt) 40 százalék körül van a 2018-19-es 70 százalékkal szemben."

Az amerikai jegybank különösen nehéz helyzetbe került, mivel a vámok ellentétes hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre és az inflációra. Az Amundi elemzői szerint az év végéig a Fed háromszor 25 bázisponttal csökkentheti az alapkamatot.

A részvénypiacok az áprilisi esés után új csúcsokra törtek, ami arra utalhat, hogy a befektetők már túlnéznek a vámokon. Valójában azonban a piac beárazta a vámpolitika hatásait, ami jól látszik a belföldre termelő és az exportáló vállalatok részvényeinek teljesítménykülönbségében.

A vámok mellett más tényezők is befolyásolták a piacokat: az új amerikai költségvetési törvény adókedvezményei, a deregulációs folyamat, a NATO-országok védelmi kiadásainak növekedése, valamint az AI-hoz kapcsolódó részvények előtérbe kerülése, ami főként a nagy amerikai technológiai vállalatokat támogatja.

Összességében csökkent a bizonytalanság az amerikai vámpolitikával kapcsolatban, bár a vámok mértéke jelentősen emelkedett az év elejéhez képest. A tőzsdék pozitívan reagáltak a bizonytalanság csökkenésére, de a makrogazdasági hatások csak most kezdenek kibontakozni. A piac már beárazta a vámok jelenlegi hatását, de további fordulatok még érdemben befolyásolhatják a jövőbeni kimeneteket.