Példátlan, ami zajlik, Európa belefulladhat a fegyverkezésbe: vége a jóléti államoknak?

A NATO tagállamai példátlan méretű katonai kiadásnövelést terveznek a következő évtizedben. A védelmi szövetség a múlt hónapban megállapodott, hogy 2035-re a GDP 5%-ára emelik a védelmi kiadásokat, ami több mint kétszerese a jelenlegi 2%-os célnak.

"Békeidőben példátlan ilyen mértékű kiadásnövelés bármely területen, különösen a védelemben" - nyilatkozta Marcel Fratzscher, a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) elnöke a CNN-nek.

Az új cél szerint a tagállamoknak GDP-jük 3,5%-át kellene "alapvető" védelmi kiadásokra, például fegyverekre fordítaniuk, míg további 1,5%-ot a védelmet támogató területekre, mint például kikötői infrastruktúrára.

Ez egyes országok számára több tízmilliárd dollárnyi többletkiadást jelentene évente.

A kormányoknak három lehetőségük van a megnövekedett védelmi kiadások finanszírozására: csökkenthetik más területek kiadásait, növelhetik az adókat, vagy további hitelfelvételhez folyamodhatnak. Szakértők szerint azonban mindhárom megoldás problémás a már most is súlyosan eladósodott európai NATO-tagállamok számára.

A kiadások csökkentése "teljességgel lehetetlen" a legtöbb NATO-ország számára Fratzscher szerint. "Európa gyorsan öregszik. Teljesen illuzórikus azt hinni, hogy a kormányok megtakaríthatnának a nyugdíjakon, az egészségügyi ellátáson vagy általában a szociális gondoskodáson."

EZ IS ÉRDEKELHET

Kimondta Friedrich Merz: Európa eddig potyautas volt, lépéseket sürget a német kancellár

Friedrich Merz német kancellár elismerte, hogy Európa korábban nem fordított elegendő forrást saját védelmére, de hangsúlyozta, hogy ez változóban van.

Összeroppanhat az EU második legnagyobb gazdasága?

Az S&P Global Ratings elemzése szerint csak a 3,5%-os "alapvető" védelmi kiadási cél teljesítése mintegy 2 billió dollárral növelhetné az európai NATO-tagok együttes államadósságát 2035-ig. Ez különösen nehéz lenne olyan országok számára, mint Olaszország, Franciaország és Belgium, ahol az államadósság már most is meghaladja a GDP 100%-át.

Franciaország miniszterelnöke, François Bayrou nemrég figyelmeztetett, hogy az EU második legnagyobb gazdaságát "összeroppanthatja az adósság". Előrejelzése szerint 2029-re csak a francia államadósság kamata 100 milliárd euróra (117 milliárd dollárra) duzzadhat, ami a kormány legnagyobb egyedi kiadásává válna.

Az EU igyekszik megkönnyíteni a tagállamok számára a védelmi beruházásokat. Brüsszel kivette a védelmi kiadásokat a szigorú költségvetési szabályok alól, és ígéretet tett egy 150 milliárd eurós alap létrehozására, amelyből az országok kedvező kamatfeltételekkel kölcsönözhetnek védelmi beruházásokra.

Egyes országok azonban már jelezték, hogy nem fogják teljesíteni az 5%-os célt. Spanyolország például azzal érvelt, hogy ez veszélyeztetné a jóléti kiadásait. A dél-európai ország tavaly a GDP-jének mindössze 1,28%-át költötte védelemre a NATO becslései szerint.

Guntram Wolff, a brüsszeli Bruegel agytröszt vezető munkatársa szerint "a védelmi kiadások növekedésének legjobb előrejelzője egy ország Moszkvától való távolsága - sokkal inkább, mint bármilyen NATO-csúcstalálkozón tett ígéret."