Örökre eltűnhet a föld színéről a világ egyik csodás látványossága: óriási pánikban a helyi lakosok

A Húsvét-sziget (Rapa Nui) ikonikus moai szobrai, amelyek a sziget őslakosainak őseit ábrázolják, komoly veszélyben vannak. A vulkanikus tufából készült, körülbelül 1100 és 1600 között faragott szobrok fokozatosan erodálódnak a szélsőséges időjárási körülmények hatására.

A szigeten mintegy 1000 szobor található különböző készültségi fázisban, közülük körülbelül 200 áll az eredeti kőtalapzatán (ahu). A legtöbb ilyen emelvény a sziget partvidékén helyezkedik el, ami különösen sebezhetővé teszi őket a tengerszint emelkedésével és a viharok erősödésével szemben.

A moai szobrok állapotromlása az elmúlt évtizedekben felgyorsult. Daniela Meza Marchant, a Rapa Nui Nemzeti Parkot irányító Ma'u Henua őslakos közösség vezető konzerválója szerint a feljegyzések azt mutatják, hogy az elmúlt 50 évben sokkal jelentősebb a károsodás, mint az azt megelőző fél évszázadban.

A 2016-os UNESCO-jelentés szerint a Rapa Nui moai szobrai a klímaváltozás által leginkább veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé tartoznak. A csökkenő, de intenzívebbé váló csapadék, a gyakori aszályok és az erdőtüzek mind veszélyeztetik a szobrokat. Egy 2022 októberi tűzvész mintegy 80 moait károsított meg helyrehozhatatlanul.

A helyi közösség különböző módszerekkel próbálja megmenteni a szobrokat. 2003-ban japán finanszírozású UNESCO-projekt keretében vízlepergető vegyi anyaggal kezelték a Tongariki helyszín szobrait, hogy ellenállóbbak legyenek a tengeri permetre. A kezelést azonban 5-10 évente meg kell ismételni, ami jelentős terhet ró a korlátozott helyi erőforrásokra.

A modern technológia is segíti a megőrzési munkálatokat. A CyArk amerikai nonprofit szervezet drónok, kamerák és lézerszkennerek segítségével készít pontos 3D-modelleket a sziget összes ahujáról és moai szobráról. Ezek a modellek segítenek nyomon követni az erózió mértékét és dokumentálni a szobrok jelenlegi állapotát.

2023-ban az UNESCO 97 000 dollárt különített el a 2022-es erdőtűzben megrongálódott moai szobrok állapotfelmérésére, javítására és jövőbeli kockázatkezelési terveinek kidolgozására. 2025 májusában a Ma'u Henua csapata megkezdte öt, tűz által leginkább károsodott szobor fizikai konzerválását.

A restaurálási munkálatok során védőtetőket állítottak fel a szobrok fölé, és speciális, a Firenzei Egyetem kőrestaurátorai által kifejlesztett vegyi oldatokkal kezelik őket. Ezek az oldatok eltávolítják a koromlerakódásokat, megerősítik a követ, megszabadítják a zuzmóktól, és vízlepergető réteget képeznek a felületükön.

A közösségen belül megoszlanak a vélemények a szobrok jövőjéről. Egyesek szerint a moaikat múzeumokban kellene elhelyezni a jobb védelem érdekében. Mások úgy vélik, hogy a szobrok pusztulása természetes életciklusuk része, és hagyni kellene, hogy visszatérjenek a földbe.

Claudio Cristino-Ferrando, a Chilei Egyetem Rapa Nuin dolgozó régésze azonban határozottan ellenzi ezt a nézetet. Szerinte a szobrok megőrzése "abszolút szükségszerű", mivel ezek a kulturális örökség sarokkövei, pótolhatatlan művészeti alkotások, és a sziget gazdaságát hajtó turizmus fő vonzerői.

A Ma'u Henua csoport többirányú megközelítést alkalmaz: a meglévő szobrok konzerválása mellett támogatja új alkotások létrehozását és a hagyományos kőfaragási technikák átadását a fiatalabb generációknak. Ariki Tepano Martin, a csoport elnöke hangsúlyozza: "Nemcsak a moaikat védjük, hanem a moaikat azért védjük, hogy biztosítsuk népünk fennmaradását ezen a szigeten."