Irán kemény üzenete Trumpnak: erre tényleg nem számított az amerikai elnök

Irán hétfőn bejelentette, hogy az Egyesült Államok nukleáris létesítményei elleni támadása kibővítette a fegyveres erői számára legitim célpontok körét. Az ország Donald Trump amerikai elnököt "szerencsejátékosnak" nevezte, amiért csatlakozott Izrael katonai kampányához az iszlám köztársaság ellen - írta meg a Reuters.

"Trump úr, a szerencsejátékos, ön elindíthatja ezt a háborút, de mi fogjuk befejezni" – jelentette ki Ebrahim Zolfaqari, Irán központi katonai parancsnokságának szóvivője hétfőn egy videónyilatkozat végén.

Miután Trump vasárnap csatlakozott Izrael kampányához, és hatalmas bunkerromboló bombákat dobott iráni nukleáris létesítményekre, Irán többször is megtorlással fenyegetőzött. Bár továbbra is rakétákat lő Izraelre, az Egyesült Államok ellen még nem indított közvetlen támadást, sem amerikai bázisokat nem vett célba, sem a Perzsa-öböl bejáratánál áthaladó globális olajszállítmányok 20%-át nem veszélyeztette.

Irán és Izrael hétfőn újabb légicsapásokat és rakétatámadásokat hajtott végre egymás ellen, miközben a világ Teherán válaszára készült. Trump adminisztrációja többször hangsúlyozta, hogy célja kizárólag Irán nukleáris programjának megsemmisítése, nem pedig egy szélesebb háború kirobbantása.

Szakértők kereskedelmi műholdképek alapján úgy vélik, hogy az amerikai támadás súlyosan megrongálta az iráni Fordow nukleáris létesítményt, amely egy hegy belsejében épült, és valószínűleg megsemmisítette az ott található urándúsító centrifugákat is, bár ezt független források nem erősítették meg. Trump a csapást "telitalálatnak" nevezte.

Az izraeli légicsapások kevés ellenállásba ütköztek az iráni védelmi rendszerek részéről, amióta Izrael június 13-án meglepetésszerű támadást indított, amelyben Irán számos magas rangú parancsnoka életét vesztette. Az izraeli hadsereg hétfőn közölte, hogy mintegy 20 vadászgép hajtott végre csapásokat katonai célpontok ellen Nyugat-Iránban és Teheránban az éjszaka folyamán.

Irán szerint több mint 400 ember, többségében civilek haltak meg az izraeli támadásokban, de a bombázás kezdeti napjai óta kevés képet tett közzé a károkról. Teherán, a 10 milliós város nagyrészt kiürült, a lakosok vidékre menekültek a támadások elől.

Irán megtorlásként végrehajtott rakétatámadásai 24 izraeli civil halálát és több száz ember sérülését okozták. Ez az első alkalom, hogy jelentős számú iráni rakéta hatolt át az izraeli védelmi rendszeren.

Irán megtorlási képessége jóval korlátozottabb, mint néhány hónappal ezelőtt, mivel Izrael legyőzte Irán legfélelmetesebb regionális szövetségesét, a libanoni Hezbollahot, amit gyorsan követett Irán legerősebb kliens uralkodójának, a szíriai Bassár el-Aszadnak a bukása.

Irán leghatékonyabb fenyegetése a Nyugat ellen valószínűleg a Perzsa-öbölből származó globális olajáramlás korlátozása lenne. Az olajárak hétfőn január óta a legmagasabb szintre emelkedtek, de még nem érték el a válságszintet, ami arra utal, hogy a kereskedők látnak kiutat a konfliktusból jelentős fennakadások nélkül.

Az iráni parlament jóváhagyta a Hormuzi-szoros lezárását, ami a Perzsa-öbölbe vezet, de ehhez szükség van a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács jóváhagyására is, amelyet Ali Hamenei ajatollah legfőbb vezető egyik kinevezettje vezet. A szoros elzárása az olajárak meredek emelkedését, a világgazdaság megrendülését és az Egyesült Államok Ötödik Flottájával való konfliktust eredményezhetné.

Miközben Teherán mérlegeli lehetőségeit, Abbász Arakcsi külügyminiszter várhatóan tárgyalásokat folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában. A Kreml stratégiai partnerséget ápol Iránnal, de szoros kapcsolatokat tart fenn Izraellel is. Arakcsi korábban kijelentette, hogy Irán minden lehetséges választ fontolóra vesz, és addig nem tér vissza a diplomáciához, amíg nem állt bosszút.