Gazdasági világháborút indíthatott el Trump: már készülőben az EU válaszcsapása

Az Egyesült Államok március 4-én jelentős vámokat vezetett be a kínai (20%), valamint a kanadai és mexikói (25%) importtermékekre, ami komoly eszkalációt jelent a kereskedelmi háborúban. Az érintett országok azonnal megtorló intézkedéseket jelentettek be.

A konfliktus Trump januári beiktatása után kezdődött, amikor kormánya az amerikai gazdasági biztonságra és a fentanilválságra hivatkozva jelentette be a vámemelési szándékot. Először 10%-os vámot vetettek ki Kínára, amit később 20%-ra emeltek, majd Kanadát és Mexikót is 25%-os vámmal sújtották.

Hiába tett mindkét észak-amerikai ország jelentős engedményeket - Kanada fentanilbiztos kinevezésével, Mexikó pedig határőrizeti erősítéssel -, az amerikai kormány végül mégis életbe léptette a vámokat.

Az EU tisztviselői a Portfolio-nak jelezték, hogy Brüsszelnek nincs valódi alkupozíciója. Trump az EU-t kifejezetten ellenségesen kezeli, az államszövetséget az amerikai gazdaság tönkretételével vádolja.

Az európai válaszlépések között szerepelhet az anti-koerciós eszköz (ACI) bevetése, amely lehetővé teszi vámok kivetését, befektetési szabályok szigorítását és szektorális szankciók bevezetését.

A vámháború különösen érzékenyen érintheti az európai autóipart. A Kiel Intézet szerint az EU exportja 15-17%-kal csökkenhet az USA-ba, ami 0,4%-os GDP-visszaesést okozhat. A német gazdaság akár 1,4%-os GDP-csökkenést is elszenvedhet 2027-re.

A közép-európai országok, köztük Magyarország gazdasági növekedése az S&P Global Ratings szerint 0,5-0,9 százalékkal csökkenhet. A magyar kormány egyelőre nem közölt konkrét becsléseket a várható hatásokról.

Trump március 12-én várhatóan újabb vámokat vezet be az acélra és alumíniumra, áprilistól pedig további széles körű intézkedések következhetnek.