Ukrajna nem fogadja el a háta mögött kötött megállapodásokat : hírek az orosz-ukrán háborúról

Megtörténtek az első egyeztetések a müncheni biztonsági konferencián az Egyesült Államok és Ukrajna között a háború lezárásáról, jelentős előrelépésről egyelőre nincs szó. Ukrajna továbbra sem hajlandó elismerni a megszállt területek orosz fennhatóságát, Volodimir Zelenszkij elnök pedig az amerikai támogatás elvesztése miatt aggódik. Az ukrán elnök és az amerikai alelnök közötti tárgyalások nem hoztak áttörést a kritikus ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodás ügyében, amely kulcsfontosságú lehet Ukrajna számára az amerikai támogatás biztosításához. Zelenszkij szerint az Putyin célja a tűzszüneti megállapodással, hogy ennek köszönhetően időt nyerjen és átcsoportosíthassa az orosz erőket. Az ukán elnök arra ösztönözte az európai vezetőket, hogy hozzanak létre egy közös európai haderőt.

A frontvonalakon állítólag enyhült a nyomás Pokrovszk városon, viszont a térségben több kisfalut is elfoglaltak az orosz erők. Tegnap dróntámadás érte a csernobili atomerőművet, a sugárzásveszély szerencsére nem nőtt. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz ukrán háború szombati fejleményeivel.

Nem született megállapodás

Az ukrán elnök elutasította az amerikai javaslatot az ország ritkaföldfém-ásványkincseinek tulajdonba vételéről, és jobb feltételek mentén kíván tárgyalni. Volodimir Zelenszkij szeretné, ha az amerikai és európai biztonsági garanciákat közvetlenül kötnék az ásványkincsekről szóló megállapodáshoz, és más országok is részt vennének a természeti erőforrások jövőbeni kiaknázásában - jelentette a Financial Times.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerdai kijevi látogatása során tett javaslatot Zelenszkijnek az üzletre, amely szerint az Egyesült Államok az ukrán ritkaföldfém ásványkincsek mintegy 50 százalékát venné tulajdonba. Az ajánlat azt követően született, hogy Donald Trump felvetette: az USA-nak félbillió dollár értékű nyersanyaggal tartozik Ukrajna a háború sújtotta országnak nyújtott segítségért cserébe.

A tárgyalásokat ismerő források szerint Zelenszkij nem elégedett a jelenlegi ajánlattal. Egy magas rangú ukrán tisztviselő a Financial Timesnak nyilatkozva megerősítette:

Megpróbálunk tárgyalni egy jobb megállapodásról.

Bessent kijevi látogatása során egy dokumentumot hozott, amelyet Trump azt szerette volna, ha Zelenszkij aláír. A pénzügyminiszter "gazdasági megállapodásnak" nevezte az egyezséget, amely szerinte "hosszú távú biztonsági pajzsot nyújtana minden ukrán számára" az orosz háború után. Az ukrán fél azonban hiányolta a konkrét biztonsági garanciákat a javaslatból. Egy ukrán tisztviselő szerint

amikor megnéztük a részleteket, nem volt benne semmi a jövőbeli amerikai biztonsági garanciákról.

Bessent azzal érvelt, hogy az ásványkincsek lelőhelyeit biztosító amerikaiak puszta jelenléte elegendő lenne Moszkva elrettentéséhez. A javaslat másik vitatott pontja, hogy New York lenne az a joghatóság, ahol az ásványkincsek feletti jogvitákat rendeznék. Zelenszkij a találkozó után újságíróknak elmondta, hogy megfontolják a javaslatot, de egyelőre nem írnak alá semmit. Zelenszkij azért nem írta alá a megállapodást, mert más országokat, köztük európai nemzeteket is be akar vonni az ásványkincsek bányászatába.

Az amerikai javaslat illeszkedik ahhoz a "győzelmi tervhez", amelyen Zelenszkij csapata tavaly nyár óta dolgozik a Trump-kormányzattal való kapcsolatok elmélyítése érdekében. Ukrajna több ezer milliárd dollárra becsült értékű értékes ásványkincsekkel rendelkezik, köztük lítiummal, titánnal és grafittal, amelyek kulcsfontosságúak a csúcstechnológiai termékek gyártásához. Ezen erőforrások közül azonban sok olyan területen található, amely orosz megszállás alatt áll, vagy fennáll a veszélye annak, hogy a Kreml előrenyomuló erői elfoglalják.

Mikor születhet meg a béke?

Keith Kellogg, az Egyesült Államok elnöki különmegbízottja Ukrajna és Oroszország ügyében szombaton azt mondta, hogy napokon vagy heteken belül megszülethet a két háborúzó nemzet béketerve - írja a CNBC.
„Trump-féle" időzítésben vagyok, fogalmazott Kellogg a müncheni biztonsági konferencia egyik kísérőrendezvényén a küldötteknek, utalva Donald Trump amerikai elnök híres gyors döntéshozatali stílusára. ("I'm on Trump time").

Ma megkéri, hogy végezd el ezt a munkát, és holnap már azt akarja tudni, hogy miért nem oldódott meg

- mondta Kellogg, aki Ukrajna és a szövetséges nemzetek kulcsfontosságú tárgyalója a nemrég előterjesztett béketárgyalásokon.

Adni kell nekünk egy kis lélegzetvételnyi időt, de amikor ezt mondom, akkor nem hat hónapról, hanem napokról és hetekről beszélek

- hangsúlyozta. Kellogg rámutatott, hogy a béketárgyalások jelenleg „kétirányú” megközelítésben folynak: az Egyesült Államok képviselői Oroszországgal tartják a kapcsolatot, és külön-külön Ukrajnával és a szövetséges nemzetekkel. Kellogg a maga részéről azt mondta, hogy az utóbbi csoportosulás nevében dolgozik, és ragaszkodott ahhoz - a korábbi amerikai javaslatokkal ellentétben -, hogy

mind Ukrajnának, mind Európának részt kell vennie a tárgyalásokon.

A szövetségeseket is magunkkal kell hozni. Ők [Ukrajna és Európa] szerepet fognak játszani? Természetesen igen. Nem tehetjük ezt senki kizárásával

- mondta. „Biztosítani akarjuk, hogy ez egy tartós és fenntartható béke legyen” - tette hozzá.

Érkezhetnek Ukrajnába a Taurus rakéták?

Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője és a kancellárválasztás esélyese kijelentette, hogy a választások után változtatni kíván Berlin politikáján, amelyet követően nagy hatótávolságú Taurus rakétákat szállíthatnak majd az ukrán fegyveres erőknek - írja az Ukrainszka Pravda.

Friedrich Merz a müncheni biztonsági konferencián válaszolt kérdésekre, ahol elmondta: „Személyes álláspontom és a parlamenti frakcióm álláspontja mindig is egyértelmű volt” - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy nem csak rakétákat lenne hajlandó szállítani. Kiemelte azonban, hogy az ukrán fegyveres erők támogatói között tárgyalásokra fog sor kerülni, mielőtt bármilyen szállítás megkezdődne. Érdekeség: Merz az Egyesült Államokat nem említette, mint ezen tárgyalások esetleges partnerei.

Hajlandónak kell lennünk (fegyvereket) szállítani, de csak akkor, ha európai partnereinkkel megegyezünk, és legalább ketten vannak, akik cirkálórakétákat szállítanak, vagyis az Egyesült Királyság és Franciaország,

és közös álláspontra kell jutnunk arról, hogyan tegyük ezt, és hogyan koordináljuk erőfeszítéseinket” - jegyezte meg Merz. Korábban már kiderült, hogy Friedrich Merz és Olaf Scholz kancellár merőben eltérő nézeteket vallanak a Taurus rakéták Ukrajnának történő szállításáról.

Belelálltak Németországba 

Olaf Scholz német kancellár határozottan visszautasította JD Vance amerikai republikánus szenátor bírálatát, aki a müncheni biztonsági konferencián támadta az európai vezetők szélsőjobboldallal szembeni álláspontját. A kancellár kijelentette, nem helyes, ha mások mondják meg Németországnak és Európának, hogy mit tegyen.

Vance pénteken ment neki az európai vezetőknek, azzal vádolva őket, hogy cenzúrázzák a szólásszabadságot. A Móncheni Biztonsági Konferencián elmondott beszédében utalt arra, hogy a hagyományos német pártoknak nem szabadna „tűzfalat” felhúzniuk közéjük és a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt közé. 

Ez nem helyénvaló, különösen nem barátok és szövetségesek között. Ezt határozottan elutasítjuk

- jelentette ki Scholz a konferencián, Vance szavaira reagálva. Hozzátette, hogy "jó okok" vannak arra, hogy ne működjenek együtt az AfD-vel.

Új NATO-t kell építeni?

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy a NATO-nak kell Ukrajna biztonsági garanciáinak alapjául szolgálnia. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ha ez nem lehetséges, akkor meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy Ukrajnában a NATO egy másik formája jöjjön létre. Zelenszkij a müncheni konferencián elmondott beszéde során kijelentette, hogy Ukrajna NATO-tagsága továbbra is prioritásként szerepel a napirenden.

Úgy véljük, hogy Ukrajna számára a biztonsági garanciák középpontjában a NATO-tagságnak kell állnia. Vagy - ha nem az - akkor olyan feltételek, amelyek lehetővé teszik, hogy egy másik NATO-t építsünk, itt, Ukrajnában.

Zelenszkij kifejtette, hogy ez azért kulcsfontosságú, mert

egy bizonyos ponton egyértelmű választóvonal lesz a háború és a béke között.

Hogy hol húzódik ez a határ és mennyire erős, az az elnök szerint "rajtunk múlik". Az én javaslatom: Ukrajna keleti határa, Fehéroroszország keleti határa, a balti államok keleti határa, Finnország keleti határa. Ez a legerősebb biztonsági vonal mindannyiunk számára Európában, mert ez a nemzetközi jog által meghatározott vonal” Az elnök azt is megjegyezte, hogy egyelőre úgy tűnik, hogy a legbefolyásosabb NATO-tag Vlagyimir Putyin orosz vezető.

Mert az ő szeszélyeinek hatalmában áll blokkolni a NATO döntéseit.

És ez annak ellenére van így, hogy Ukrajna hadserege volt az, amely megállította Oroszországot - nem egy NATO-ország, nem NATO-csapatok, hanem kizárólag a mi népünk és hadseregünk”

Zelenszkij nem elégedett

Nem lehet Ukrajnáról dönteni Ukrajna nélkül. Nem lehet Európáról dönteni Európa nélkül

- hangsúlyozta. "Ha kizárnak minket a saját jövőnkről folytatott tárgyalásokról, akkor minden odavész" - fűzte hozzá. Egyértelművé tette ugyanakkor, hogy igenis az a célja, hogy 2025-ben létrejöjjön a béke. Arra kérte az európai országokat, hogy képviseljenek összehangolt és egységes külpolitikát, hogy "a háború befejezése legyen az első közös sikerünk". Azt mondta ,"veszélyes" lenne, ha Donald Trump amerikai elnök előbb találkozna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mint vele.

Zelenszkij világossá tette, nem hajlandó kizárni, hogy Ukrajna egyszer a NATO tagja legyen.

Az ukrán elnök egyúttal felszólította az európai országokat, hogy a saját érdekükben cselekedjenek, és szerinte eljött az idő az "európai fegyveres erők" felállítására. Úgy vélte: a háromévnyi teljes körű háború megmutatta, hogy megvannak az alapjai az egységes európai haderőnek. Kifejtette, hogy ezzel nem a NATO-t szeretné lecserélni, hanem azt szeretné, hogy Európa Amerikával egyenlő mértékben járuljon hozzá ehhez a partnerséghez.

Mostantól minden másként lesz, és ehhez Európának alkalmazkodnia kell. Hiszek Európában, és arra kérem önöket, hogy a saját érdekükben cselekedjenek

- mondta az ukrán elnök. "Pár nappal ezelőtt Trump elnök beszámolt nekem a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésről. Egyetlen egyszer sem említette, hogy Amerikának szüksége lenne Európára a tárgyalóasztalnál. Ez szerintem beszédes" - fejtette ki Zelenszkij. "Elmúltak azok az idők, amikor Amerika pusztán azért támogatta Európát, mert így volt szokás" - folytatta az ukrán államfő.

Zelenszkij ismét Oroszországot vádolta meg azzal, hogy pénteken dróncsapást mért a csernobili atomerőművet védő szarkofágra, ami szerinte azt bizonyítja, hogy Oroszország nem akar békét, és nem készül a párbeszédre. Hozzátette azt is, hogy az ukrán hírszerzés információi szerint Moszkva a nyáron csapatokat küldhet Fehéroroszországba, amit hadgyakorlatnak fognak álcázni, ahogyan 3 évvel ezelőtt is, amikor a háború elkezdődött. Azt mondta, nem tudják, ki ellen irányulhat a fehéroroszországi csapatösszevonás, de Fehéroroszország három NATO-tagállammal is határos, és Minszk az orosz katonai műveletek fontos pillére.

Az ukrán elnök szerint Vlagyimir Putyin nem tud valós biztonsági garanciákat nyújtani, "nemcsak azért, mert hazug, hanem azért is, mert Oroszország jelenlegi állapotában szüksége van a háborúra, hogy megtartsa a hatalmat".

Nem kertelt a NATO-főtitkár

A NATO-tagállamoknak jelentősen növelniük kell védelmi kiadásaikat a jelenlegi GDP-arányos 2 százalékról: Mark Rutte NATO-főtitkár szerint a GDP 3 százalékánál is többet kellene erre a célra fordítani. Az új célkitűzésről a NATO-vezetők júniusi hágai csúcstalálkozóján döntenek majd. A kiadások növelése mellett új képességi célokat is meghatároznak, amelyek kijelölik a plusz források felhasználási irányait -