Sok magyar érzi ezt problémának az EU-ban: óriási a pesszimizmus, nem alaptalanul

Az Európai Parlament csütörtökön tette közzé kutatását, amely az uniós polgárok választási magatartásával foglalkozott. A legfontosabb szempontok, amelyek a választópolgárokat idén júniusban szavazásra késztették, az emelkedő árak és a megélhetési költségek (42 százalék), valamint a gazdasági helyzet (41 százalék) voltak. A válaszadók harmada (34 százalék) a nemzetközi helyzetet említette, míg a demokrácia és a jogállamiság védelmét 32 százalék tartotta fontosnak. A nem szavazók is a megélhetési költségek (46 százalék) és a gazdasági helyzet (36 százalék) miatt fontolták meg a részvételt.

Magyarországon az emelkedő árak és a megélhetési költségek 53 százaléknál voltak döntő tényezők, míg 46 százalék a gazdasági helyzetet említette. A nemzetközi helyzetet a magyar válaszadók 36 százaléka tartotta fontosnak. Az egészségügyi és társadalmi jólét kérdése a negyedik helyen állt (35 százalék), míg a jogállamiság helyzete 32 százaléknak volt meghatározó.

Az EU támogatottsága továbbra is erős

Annak ellenére, hogy gazdasági nehézségekkel néz szembe Európa, az Európai Unió támogatottsága továbbra is magas szinten van. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy az emberek optimisták az EU jövőjét illetően (65 százalék), és pozitív képük van róla (48 százalék); csupán 16 százalék nyilatkozott negatívan. Tízből hét európai polgár (70 százalék) szerint országa számára előnyös az uniós tagság, és ez az arány az elmúlt években stabil maradt.

Az EU-tagság előnyeit leginkább az országok közötti fokozott együttműködés (36 százalék), a béke és biztonság megerősítése (32 százalék), a gazdasági növekedés támogatása (28 százalék), valamint az új munkalehetőségek teremtése (24 százalék) indokolják.

Magyarországon 68 százalék látja pozitívan az EU jövőjét, és 47 százaléknak pozitív a képe az Unióról (14 százaléknak negatív). A magyar válaszadók 74 százaléka gondolja úgy, hogy az uniós tagság előnyös az ország számára, míg 21 százalék szerint hátrányos. A legfontosabb előnyök között a munkalehetőségek teremtését (40 százalék), a gazdasági fejlődést (34 százalék), az életszínvonal emelkedését (22 százalék), valamint az országok közötti együttműködést (20 százalék) említik.

Az európai parlamenti demokráciába vetett bizalom kiemelkedően magas

Az Európai Parlamentbe vetett bizalom is erősödött: az európai polgárok 42 százaléka pozitív véleményt alkotott az intézményről, ami az eddigi legmagasabb érték. Magyarországon ez az arány 44 százalék. Az emberek a legutóbbi európai parlamenti választásokon is kifejezték elkötelezettségüket az uniós demokrácia mellett: a részvételi arány 50,74 százalék volt, ami az elmúlt 30 év legmagasabb értéke, és közel azonos a 2019-es szinttel.

A felmérés szerint az uniós polgárok 56 százaléka úgy érzi, hogy számít a véleménye az EU-ban – ez 8 százalékpontos emelkedés az előző, februári felméréshez képest. Ugyanakkor a magyarok körében ez az arány jelentősen csökkent: míg februárban még 60 százalék gondolta úgy, hogy számít a véleménye, most már csak 44 százalék érzi ezt.