Erre szórják a pénzt a magyarok: többet mint a szlovákok, de a románok rajtunk is túltesznek

A háztartások kiadásainka arányában vizsgálta a kommunikációra fordított költéseket az Eurostat. Míg egyes országokban nőtt, máshol csökkent ez az arány, összességében 2,3 százalékát teszi ki az uniós országokban az összkiadásoknak ez a tétel. A magyar adatok ennél egy egész százalékponttal lettek magasabbak. Attól függetlenül, hogy az átlag nem nevezhető magas kiadásnak, az egyes országok között drasztikus eltéréseket lehet tapasztalni. 

A lista végén, ahol a legkevesebb az ilyen jellegű kiadás, olyan országok állnak, mint Luxemburg, az Egyesült Királyság, Ausztria vagy Dánia. Míg a lista élén éppen a nem élvonalbeli országok: Bulgária, Görögország, Románia, Horvátország, Málta. A hatodik helyre becsúszott Magyarország is 3,3 százalékkal, egy hajszállal előzve Szlovákiát.

2008 és 2018 között a kommunikációra fordított összeg aránya sok EU-tagállamban csökkent a háztartások összkiadásaihoz képest. A leginkább Észtországban 1,3 százalékponttal, de csökkenés mutatkozott Hollandia (-1,1%), Lengyelország (-1,0%), Franciaország (-0,8%), Írország (-0,7%), Csehország, Portugália, és Bulgária (-0,6%) kommunikációra fordított kiadásaiban is. 

Magyarországon nem volt számottevő csökkenés, csak az elmúlt évben, 2008-2017-ig 3,6 és 3,8 százalék között mozgott az arány, csak 2018-ra esett vissza 3,3-ra. Ezzel szemben például Romániában (2,1%), Litvániában (0,5%), Svédországban (0,4%) és Horvátországban nőttek az ilyen jellegű kiadások az elmúlt 10 évben.