34 °C Budapest
Bevásárlókocsit toló fiatal nő kivágott felvétele, élelmiszervásárlás a szupermarketben. Kezében egy konzervdobozt tart, és a tápanyagcímkét olvassa. Rutin élelmiszer bevásárlás. Élelmiszer bevásárlás. Egészségesebb élelmiszer-v

Végveszélyben a magyar termékek? Megdöbbentő lépésre kényszerültek a hazai áruházláncok

2026. június 19. 09:14

A hazai élelmiszer-kiskereskedelemben a láncok az erősödő forintra és a stagnáló fogyasztásra hivatkozva árcsökkentésre szorítják a beszállítókat. A piaci versenyt és a beszállítói kapcsolatokat ugyanakkor jelentősen torzítja a kötelező árrésplafon. Ez az intézkedés a jövedelmezőség drasztikus csökkenésével és a bérköltségek növekedésével együtt egyre inkább az olcsóbb importtermékek felé tereli a kereskedőket, nehéz helyzetbe hozva a hazai termelőket.

Május elején az egyik nagy hazai áruházlánc levélben kért legalább 5 százalékos árcsökkentést a partnereitől, amit elsősorban a forint euróval szembeni erősödésével, valamint a kiskereskedelmi forgalom stagnálásával indokoltak. Mivel a magyar élelmiszeripari nyersanyagok mintegy harmada importból származik, a hazai alapanyagok ára pedig a világpiachoz igazodik, az árfolyamváltozás szinte azonnal érezteti hatását a fogyasztói árakban. A kedvezőbb beszerzési feltételek az importált késztermékeknél gyors áresést hozhatnak, amit a különböző ágazatokban tapasztalható európai túlkínálat is felerősít - írja a g7.

A szabadpiaci folyamatokba azonban erősen beavatkozik a kötelező árrésplafon, amely az érintett termékeknél legfeljebb 10 százalékos kereskedelmi árrést engedélyez. Bár a piaci verseny önmagában is kikényszeríti, hogy az árcsökkentés eljusson a vásárlókhoz, a rögzített árrés miatt a beszerzési ár esésével a boltok tényleges, nominális árréstömege is automatikusan zsugorodik. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy a kötelező állami árfigyelő rendszer és a maximált árrés ismeretében könnyen kiszámíthatók a láncok féltve őrzött üzleti titkának számító beszerzési árai.

Az OKSZ éppen ezért az árrésplafon kivezetését szorgalmazza, mivel a szabályozás gátolja a szabad árképzést, és szétzilálja a hosszú távú beszállítói kapcsolatokat. A korlátozott haszonkulcs miatt az üzletek a veszteségek elkerülése érdekében kénytelenek a legolcsóbb beszerzési forrásokat keresni. Az erősödő forinttal párosulva ez a folyamat egyértelműen az importtermékeket helyezi előtérbe a magyar árukkal szemben.

A hat legnagyobb, külföldi tulajdonú kiskereskedelmi lánc (Lidl, Tesco, Aldi, Auchan, Penny, Spar) pénzügyi adatain egyértelműen látszik a szektor nehéz helyzete. Bár a 2022 és 2023 közötti rekordinfláció miatt a bevételek nominálisan nőttek, a pénzromlás hatását kiszűrve a reálforgalom és a jövedelmezőség drasztikusan visszaesett, a beruházások pedig minimális szintre csökkentek. Eközben az ágazatban folyamatos bérfejlesztésekre van szükség, ami tovább növeli a nyomást a kiadási oldalon. A megugró költségek hatására több nagy lánc – köztük az Auchan, a Spar, a Tesco, és legújabban az Aldi is – létszámleépítésre kényszerült, növekedni csupán a Penny és a Lidl tudott.

Címlapkép: Getty Images
Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. augusztus 7. péntek
Ibolya
32. hét
Augusztus 7.
Nemzetközi sörnap
EZT OLVASTAD MÁR?