Kijózanító pofon jöhet az árrésstopnál: vajon mikor gondolkodnak el ezen az eshetőségen?

Az infláció elleni kormányzati fellépés története 2025 elejére nyúlik vissza. A januári átárazások váratlanul erős inflációs nyomást okoztak: az éves infláció 4,6 százalékról 5,5 százalékra ugrott, majd februárban 5,6 százalékot ért el. Erre reagálva a kabinet márciusban lépett, és harminc alapvető élelmiszer kiskereskedelmi árrését legfeljebb 10 százalékban maximálta. Az intézkedést azóta folyamatosan meghosszabbítják, jelenleg február végéig van hatályban. Májusban a korlátozást egyes drogériai termékekre is kiterjesztették, ezeknél 15 százalékos árrésplafont vezettek be.

A román modell alapvető jellemzői jelentősen eltérnek a magyar rendszertől. Bukarestben 2023 augusztusában vezették be a szabályozást, amely jelenleg 17 alapélelmiszer – köztük a fehér kenyér, a tej és tejtermékek, a baromfi- és sertéshús, valamint a tojás – árát érinti. A rendszer nemcsak a kiskereskedőkre, hanem a teljes ellátási láncra kiterjed: a feldolgozók legfeljebb 20 százalékos, a nagykereskedők 5 százalékos, a kiskereskedők pedig további 20 százalékos árrést számíthatnak fel.

Ez a megközelítés két kulcsterületen tér el a magyar modelltől. Egyrészt több termékre terjed ki, vagyis szélesebb körű. Másrészt a megengedett haszonkulcs nagyjából a duplája a hazai szabálynak. A magasabb árrésplafon miatt a román rendszer kevésbé torzítja a piaci viszonyokat, és a szereplők számára könnyebb mellette nyereségesen működni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hoppá! Ekkora drágulásra készülhetnek a magyarok 2026-ban: lesz itt haddelhadd, sokáig nem örülhetünk

Megvannak a végleges inflációs számok a 2025-ös évre vonatkozóan, a kérdés csak, meddig maradhat lenn a drágulás mértéke, és mikor jöhet újabb fordulat?

Az Európai Bizottság decemberben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Nem magát az árszabályozás tényét, hanem annak mértékét kifogásolja. Brüsszel álláspontja szerint a 10 százalékos árréslimit mellett nem lehet tartósan nyereségesen értékesíteni, különösen a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncok számára okoz ez veszteséget. A testület szerint a magyar megközelítés nem veszi kellően figyelembe a bérek, az ingatlanköltségek és az adók terheit. A kormánynak két hónapja van a válaszadásra, ellenkező esetben az ügy az Európai Bíróság elé kerülhet.

Az árrésstopok hatékonysága mindkét országban kimutatható eredményeket hozott, bár az infláció alakulását számos egyéb tényező is befolyásolja. Magyarországon az intézkedés bevezetését követő tíz hónapban az éves drágulási ütem 5,6 százalékról 3,8 százalékra csökkent. Romániában ugyanebben az időszakban 9,4 százalékról 5,1 százalékra mérséklődött az infláció, igaz, a tavalyi választások utáni gazdasági nehézségek és a júliusi adóemelések ismét 10 százalék közelébe emelték a mutatót.

Szakértői számítások szerint a magyar árrésstop jelenleg 1-1,5 százalékponttal fogja vissza az inflációt, vagyis az intézkedés hiányában 4-5 százalék között alakulna az éves áremelkedés üteme.

A közép-európai régióban több ország is alkalmaz valamilyen árszabályozást. Horvátországban hagyományos árstop működik, és tavaly száz termékre bővítették az érintett kört, miközben az élelmiszerek áfáját 5 százalékra csökkentették. Szlovénia az üzemanyagárakba avatkozott be, célul kitűzve, hogy az autópályák mellett se alakuljanak ki kiugróan magas árak.

A Pénzcentrum nemrégiben az Országos Kereskedelmi Szövetséget kérdezte arról, mire számíthatunk a boltokban 2026-ban, és vajon mikor vezethetik ki az árrésstopot. A cikket ide kattintva ovlashatod el újra:

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyre durvább a helyzet a magyar boltokban: bűnbandák lepték el az üzleteket, erre fáj a foguk, mindenhol ott vannak

Hiába nőtt papíron a kiskereskedelmi forgalom 2025 végén, a számok mögött továbbra is óvatosság és bizonytalanság húzódik meg a magyar boltokban.