Hiába alacsonyabb már Magyarországon az infláció, a magyarok sokkal többnek érzik vásárláskor

Még mindig úgy gondolják az emberek, hogy jelen van az erős inflációs nyomás a mindennapjaikban, miközben a KSH által mért áremelkedési index szeptemberben 4,3% volt. Ez derül ki a K&H biztos jövő indexből, amely a 30–59 évesek inflációs benyomásait és várakozásait vizsgálta. 

A válaszadók szerint az árak egy év alatt, idén szeptemberre átlagosan 21 százalékkal emelkedtek – ez lényegében minimális változást jelent a 2024-ben mért 22 százalékos szinthez képest és még mindig ötszöröse a hivatalos adatnak. A mediánérték a 20–24 százalékos sávban maradt, ami azt jelzi, hogy a többség a mindennapokban sokkal erőteljesebb drágulást gondol, mint amit a statisztikai adatok tükröznek.

Az alacsonyabb végzettségűek és a kisebb jövedelműek továbbra is magasabb inflációt éreznek– átlagosan 22 százalékot –, míg a magasabb végzettségűek és jobb anyagi helyzetűek körében 19 százalék körüli a gondolt drágulás.

Emelkedőn maradnak az árak

A jövőre vonatkozó várakozások sem változtak érdemben az elmúlt egy évben. A középkorúak közel háromnegyede, 73 százaléka arra számít, hogy az árak a következő egy évben is tovább nőnek – átlagosan 9 százalékkal. Mindössze 5 százalékuk gondolja úgy, hogy csökkenhetnek az árak, míg 17 százalékuk stagnálást vár. A maradék 5 százalék azt nyilatkozta, nem tudja megítélni, milyenek lesznek az árak egy év múlva. Az árak mérsékelt emelkedését valószínűsítők aránya gyakorlatilag megegyezik a 2024-es értékekkel. A válaszadók többsége egyre inkább elfogadja, hogy a korábbi évekhez képest az árak új, magasabb szinten ragadnak be.

A megtakarításoknál sem mindegy

Az infláció nemcsak a mindennapi kiadásokat, hanem a megtakarítások reálértékét is befolyásolja. A K&H szakértői szerint a tartósan magasnak érzett infláció gyengítheti a pénzügyi biztonságérzetet és hatással lehet az emberek öngondoskodási döntéseire is.